Kommentár-vita Trianonról

Húha....

Siránkozás sokadik fejezete. Érdemben történik: semmi, soha.

Trianon Magyarország trianonjai 907. „decretum... Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak.” Azután jött a Pozsonyi csata. Szándékok sokszor követték ezt, de mi itt vagyunk: Tatár dúlás, török dúlás 150 évig, Habsburg elnyomás több-száz évig, Világháborúk Trianonja, Párizsi diktátuma, szovjet gyarmatosítás. A győztesek már eltűntek, meghaltak, vagy haldokolnak, mások szétestek már. Rothad az egész bagázs. A mi belső Trianonunknak mikor jön a Pozsonyi csatája? Mikor lesz az elszámolás a belső ellenségekkel, 56 gyilkosaival és követőivel, a máig viruló élcsapattal? Bocsánatkérés és jóvátétel nélkül, nincs megbocsátás. A mi Trianonunk. Mi alatt a szüleinket, nagyszüleinket és mindazokat akik 1945 előtt, vagy közvetlen utána következő években születtek. A II. Világháború után a magyarok kétharmadából válogatták ki a megtorlás áldozatait, no-és a kisnyilasból ávóssá váló pribékeket. Több százezer magyar földönfutó lett, emigrált. Az elmenekültek és az itthon maradottak vagyonát, tulajdonát államosításnak álcázva elrabolták. (Minden államosítási törvényszerűségnek volt egy soha nem teljesült kártérítési passzusa.) A falvakat tönkretették, közösségük tulajdonát szintén elrabolták, mára a privatizálásnak nevezett újrablás modernizálta a falut, nincs tehén, nincs disznó, lassan a baromfi is eltűnt, agrármunkás lett a paraszt maradéka az új oligarcháknál. – Ezekkel a rablásokkal a mai napig nem számolt el senki. Minden és mindenki hallgat, mint a szar a fűben! HANGYA helyett a külföldi dolgozza fel a terményt. A haszon az övé, viszi kifelé. Tíz és százezreket kitelepítettek, vagy elűztek lakhelyükből, falujukból. Szemükben a gyermek ugyanolyan „bűnös” mint szülője, vagy nagyszülője. – Veletek nem kell elszámolni, mondta rendőr két pofon között nekünk. Nem is számolt el senki a mai napig. A rendszerváltásnak álcázott átöltözést a diktatúra szervezte, a politikai hatalmat látszólag átadták, a gazdaságot lelopták, privatizáció és kitudja még milyen címen. A tényleges hatalom a diktatúra által kreált Alkotmánybíróságnak nevezett Helytartótanács kezében volt. Minden valódi rendszerváltó törvényt megvétózott. A rendszerváltásnak nevezett legnagyobb hazugságát Sólyom László a kommunisták által adott főhatalom birtokában mondta, hogy azért nincs restitucio (tulajdon visszaadása), mert az államosítás jogszerű volt. Voltak követői, kik ma talán már szégyellik is, Trianonra fogták. „Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása.” … (Bogár László, Magyar Hírlap, Kiárusított Magyarország, 2010-01-12) A mai (I)gazságszolgáltatás teljes skálája erről szintén megfeledkezik, elhallgatják, tudomásul veszik. Sem a Trianoni gazság, sem a tulajdon és ahhoz való jog, nem felejthető!

Nocsak, az MN által futtatott III/III-as nem kapott meghívást?Zavar van az erőben.