Fricz Tamás: A globális pénzügyi elit fenyegeti a nemzeti demokráciákat

2020. július 23. 14:42

Létezik egy hatalmas erőforrásokkal rendelkező globális pénzügyi elit, amelynek a működést még csak most kezdik feltárni – fejette ki a politológus.

2020. július 23. 14:42

A globális pénzügyi elit fenyegeti a nemzeti demokráciákat a 21. században. Erről beszélt Fricz Tamás politológus csütörtökön Budapesten, az Alapjogokért Központban. Kifejtette: létezik egy hatalmas erőforrásokkal rendelkező globális pénzügyi elit, amelynek a működést még csak most kezdik feltárni. Ennek a hálózatnak a feltárása során egy külföldi kutatás 43 ezer transznacionális vállalat vizsgálata alapján megállapította, hogy ezeket mindössze 147 cég irányítja, melyek nagy része pénzintézet. Ennek a háttérhatalomnak a célja a globális piac létrehozása, a helyi piacok ellenőrzése és a nemzetállamok háttérbe szorítása.

Ez a nemzetközi pénzügyi elit céljai elérése érdekében ideológiákat terjeszt, ilyen ideológia a gazdaság terén a neoliberális felfogás, a kultúrában a marxizmus, a politikába pedig a liberális demokrácia – mondta a szakember, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. A neoliberális gazdaságfilozófia 1989-ben az úgynevezett washingtoni konszenzussal vált hallgatólagos követelménnyé. Lényege a piac mindenhatósága és az állami beavatkozás minimalizálása, a privatizáció, dereguláció, liberalizáció gyakorlata. A kelet-európai rendszerváltások éppen ebben az időszakban zajlottak, a volt szocialista országoknak ezt a gyakorlatot kellett követniük – emlékeztetett Fricz Tamás.

A háttérhatalmak ideológiájának másik része a kulturális marxizmus, mely szerint a fehér középosztály elnyomja a társadalom többi részét, a különféle kisebbségeket, amelyeket ezért kell felszabadítani. Ez a szellemi áramlat 1968-tól fokozatosan uralomra jutott Nyugat-Európában, megszállta a médiát, az egyetemeket, a közvéleményt, és a globális elit ezt arra használta, hogy a hagyományos nemzeti kultúrákat háttérbe szorítsa. Ennek egyik megjelenése manapság az Egyesült Államokban zajló tüntetéseken a szobordöntés, aminek a célja a múlt eltörlése – magyarázta a politológus.

A globális elitek ideológiájának harmadik, politikai része szerint a liberális demokrácia az egyedüli, igazi demokrácia, ugyanis a kiválasztott liberális kisebbségnek kell irányítania a politikát. Azok az országok, ahol a demokratikus többség a hagyományos értékeket védelmezi – e globalista ideológia szerint –, elnyomók, ezért nem hagyják érvényesülni a média szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, és populizmust alakítanak ki. Ezzel szemben a valóság az, hogy számtalan demokrácia létezik, nem csak liberális. A mai liberális demokrácia pedig épp a liberalizmust tagadja, amikor csak a saját modelljét hajlandó elfogadni - vélekedett a szakember. A hálózatosan terjeszkedő, a demokráciát kiüresítő globális elittel szemben a nemzeti konzervatív erőknek is ki kell alakítaniuk a maguk hálózatait, hogy képesek legyenek megvédeni demokráciájukat, mely most komoly veszélyben forog – figyelmeztetett Fricz Tamás.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a rendezvényen elmondta: Magyarországot számos igazságtalan kritika éri, a központ feladata, hogy ezeket részletekbe menően cáfolja. A központ épp egy ilyen eset, a Tavares-jelentés kapcsán jött létre. Ám vannak általánosabb, rendszerszintű problémák is, melyek nem csupán Magyarországról szólnak, hanem általában veszélyeztetik a 21. századi demokráciákat. Az összeesküvés-elméletek valójában összeesküvés-gyakorlatok - jegyezte meg a szakember. Hozzátette: ezek feltárásában segít Fricz Tamás tanulmánysorozata, melynek csütörtökön bemutatott darabja a második, és várhatóan az év végéig még további kettő vagy három készül.

(MTI)

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2020. július 23. 20:20
VILÁGCSÚCS! Legalább is nálunk... Június végére az államháztartás hiánya 1837 milliárd Ft. 785 milliárddal nőtt a hiány. Ám közel sem csak a járványügyi kiadások miatt... A Pénzügyminisztérium most nyilvánosságra hozott adatok szerint nem fogható sem a koronavírus-járványra, sem annak gazdasági hatásaira a 800 milliárd forintos hiányugrás, miután ez több, egymástól független kormányzati döntés eredménye. Illetve abszolut HÜLYE kormányzati döntés eredménye...
JMoflicheque
2020. július 23. 15:43
Ez így van tomcsi! De már az Arany-bulla is talált rendkívül rasszista megoldást a kérdésre.
Rugo
2020. július 23. 15:38
"43 ezer transznacionális vállalat vizsgálata alapján megállapította, hogy ezeket mindössze 147 cég irányítja, melyek nagy része pénzintézet" --- Vagyis a világ gazdaságát pár tucat ember tartja kézben.
Berecskereki
2020. július 23. 15:15
,,A neoliberális gazdaságfilozófia 1989-ben az úgynevezett washingtoni konszenzussal vált hallgatólagos követelménnyé. Lényege a piac mindenhatósága és az állami beavatkozás minimalizálása, a privatizáció, dereguláció, liberalizáció gyakorlata.,, Nem 1989 vált elfogadottá a neoliberalizmus paradigmái, hanem az 1970-es évek elején. Mögötte pedig a tőkeérdeket húzódtak, húzódnak meg. Következménye a tőkét terhelő adók csökkenése, a lakosság öngondoskodásának, a lakosság öngondoskodásnak a kiterjesztése, a lakóssági megszorítások, a nemzetközi piacnyitás, a termelés kitelepítése, az állami irányítás kiszervezése. Ebben valóban az USA járt elöl. Ez vezetett el a tőke koncentrációjához, a tőke, mint háttérhatalom kialakulására. Ennek látjuk anarchikus jeleit az USA-ban és napjainkban az EU működésében is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!