Ezt követően Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes vette át a szót, aki elmondta: az elmúlt fél évtizedben 106 és 112 ezer között alakult a felsőoktási képzésekre jelentkezett középiskolások száma, ami idén jelentősen visszaesett, de a piacon továbbra is az összes jelentkező nyolc százaléka választotta a Corvinust, azok aránya pedig, akik első helyen jelölték meg az egyetemet, a korábbi évekhez hasonlóan öt százalék.
Az egyetem vezetése ezután számos témában kapott kérdést: a lemorzsolódásról annyit mondtak, hogy szakonként változik, de nagyjából tíz és harminc százalék között mozog az egyetemet elhagyni kényszerülők aránya. A Népszava az oktatói fizetésekről érdeklődött, amelynek kapcsán Anthony Radev ismertette: tavaly 44 tanárral bővült az oktatói kar, a tanárok összkeresete pedig 25 százalékkal emelkedett meg. Érkezett még kérdés arról is, hogy a nemzetközi rangsorokban érződnek-e már a fenntartóváltás hatásai. A vezetők elmondták: a rangsorok többsége a tanárok tudományos fokozatai, az oktató-diák arány, és a publikáció-citáció alapján van összeállítva, de „mindig visszamérnek”. Azaz például a 2019-es rangsor az egyetemi tanárok 2013-as publikációi, illetve idézettsége szerint állt össze, tehát akármennyit is publikáltak volna az oktatók a tavalyi évben, az még nem jelenik meg a statisztikákban.
Az egyetem költségvetését érintő kérdésre Radev ismertette:
a tavalyi 16-17 milliárd forintról 21-22 milliárdra emelkedett az a pénzmennyiség, amiből az egyetem gazdálkodhat.
„Ez magában foglalja az oktatók megemelt bérét, és az ösztöndíjakat is” – tette hozzá.