„A cél, hogy 2030-ra Közép-Európa gazdasági vezetőit a mi egyetemünkön képezzék” – beszélgetés a Corvinus jövőjéről

Egy napja hirdették ki a 2020-as felsőoktatási ponthatárokat, egy éve került alapítványi fenntartásba a Budapesti Corvinus Egyetem, idén száz éves a magyarországi felsőfokú közgazdaságtani képzés: számos apropója volt tehát annak a beszélgetésnek, ahol többek között Lánczi András, a Corvinus rektora, és Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes állt a sajtó munkatársainak rendelkezésére. A pénteki eseményen részt vett Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványának elnöke és Anthony Radev, az egyetem elnöke is.

Hosszú táv, nagy célok

„Az egyetem sorsa nemzeti vállalkozás” – adta meg az alaphangot Lánczi. Szerinte ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy a legtehetségesebb középiskolások itthon tanulnak tovább, sokan a külföldi egyetemeket választják. Hangsúlyozta, hogy nem a külföldi tanulás ellen beszél, de „csak azért senki ne hagyja el az országot, mert Magyarországon nem talál megfelelő színvonalú képzést”. Épp ezért az egyetem a legjobb diákokra koncentrál, ami meglátszott az idei ponthatárokon is. A rektor kiemelte: az állami finanszírozásról az alapítványi fenntartásra való átállás jelentősen megkönnyíti ezt a szemléletváltást, mivel „nem szorulunk bele a fejkvóta alapú szemléletmódba”, amely sok egyetemet minél több diák felvételére ösztönöz.

összesen 2809-en kezdhetik meg szeptembertől a tanulmányaikat a Fővám téren, míg 2019-ben ez a szám 3500 körül alakult. „Ez egy tudatos választás volt” – szögezte le még egyszer Lánczi András.

„A cél, hogy 2030-ra Közép-Európa gazdasági vezetőit a mi egyetemünkön képezzék” – tették hozzá a vezetők. Lánczi felidézte a szlovén nagykövettel folytatott beszélgetését, aki azt mondta: „Ha meg akarunk tudni valamit egymásról, el kell mennünk Amerikába”.

A rektor ezután ismertette az ún. „nemzetköziesítés” három pillérjét: minél több külföldi hallgató felvétele (elmondása szerint idén a diákok egyharmada már nem magyar anyanyelvű lesz, de azt is hozzátette, hogy „még ennél is feljebb szeretnénk menni”). A második pillér magyar tanulók bevonzása idegen nyelvű szakokra. Ennek jegyében a Corvinus egyik legnépszerűbb alapképzése,

Harmadikként nívós külföldi oktatók főállásba való felvételét említették. A rektor arra is kitért, hogy a régiós vezető szerephez elengedhetetlen a képzések bővítése, mert „a közgazdász nem attól lesz jó – például a műszaki emberekkel vagy az orvosokkal ellentétben – hogy egyre kisebb területre szakosodik”. Ennek jegyében új szakok is indulnak, mint a nemzetközi adózás.

A piszkos anyagiak

Ezt követően Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes vette át a szót, aki elmondta: az elmúlt fél évtizedben 106 és 112 ezer között alakult a felsőoktási képzésekre jelentkezett középiskolások száma, ami idén jelentősen visszaesett, de a piacon továbbra is az összes jelentkező nyolc százaléka választotta a Corvinust, azok aránya pedig, akik első helyen jelölték meg az egyetemet, a korábbi évekhez hasonlóan öt százalék.

Az egyetem vezetése ezután számos témában kapott kérdést: a lemorzsolódásról annyit mondtak, hogy szakonként változik, de nagyjából tíz és harminc százalék között mozog az egyetemet elhagyni kényszerülők aránya. A Népszava az oktatói fizetésekről érdeklődött, amelynek kapcsán Anthony Radev ismertette: tavaly 44 tanárral bővült az oktatói kar, a tanárok összkeresete pedig 25 százalékkal emelkedett meg. Érkezett még kérdés arról is, hogy a nemzetközi rangsorokban érződnek-e már a fenntartóváltás hatásai. A vezetők elmondták: a rangsorok többsége a tanárok tudományos fokozatai, az oktató-diák arány, és a publikáció-citáció alapján van összeállítva, de „mindig visszamérnek”. Azaz például a 2019-es rangsor az egyetemi tanárok 2013-as publikációi, illetve idézettsége szerint állt össze, tehát akármennyit is publikáltak volna az oktatók a tavalyi évben, az még nem jelenik meg a statisztikákban.

Az egyetem költségvetését érintő kérdésre Radev ismertette:

„Ez magában foglalja az oktatók megemelt bérét, és az ösztöndíjakat is” – tette hozzá.

Utóbbi kapcsán elhangzott: sok egyetemista akár már első évtől is munkát vállal, – a legutóbbi felmérés szerint a corvinusosok 44 százaléka dolgozik a tanulás mellett – de ezek többnyire alacsony hozzáadott értékű munkák, mint az adatrögzítés és a diszpécserkedés. Radev szerint sokan mennek dolgozni a „gasztronómiai szektorba” is, ezt akarják kivédeni a magas ösztöndíjakkal, amelyek tovább emelkedtek: míg korábban az átlagos ösztöndíj 12 ezer forint volt, ez most 70 ezer forintra nőtt.

Nyitókép: MTI Fotóbank