Harmadikként nívós külföldi oktatók főállásba való felvételét említették. A rektor arra is kitért, hogy a régiós vezető szerephez elengedhetetlen a képzések bővítése, mert „a közgazdász nem attól lesz jó – például a műszaki emberekkel vagy az orvosokkal ellentétben – hogy egyre kisebb területre szakosodik”. Ennek jegyében új szakok is indulnak, mint a nemzetközi adózás.
A piszkos anyagiak
Ezt követően Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes vette át a szót, aki elmondta: az elmúlt fél évtizedben 106 és 112 ezer között alakult a felsőoktási képzésekre jelentkezett középiskolások száma, ami idén jelentősen visszaesett, de a piacon továbbra is az összes jelentkező nyolc százaléka választotta a Corvinust, azok aránya pedig, akik első helyen jelölték meg az egyetemet, a korábbi évekhez hasonlóan öt százalék.
Az egyetem vezetése ezután számos témában kapott kérdést: a lemorzsolódásról annyit mondtak, hogy szakonként változik, de nagyjából tíz és harminc százalék között mozog az egyetemet elhagyni kényszerülők aránya. A Népszava az oktatói fizetésekről érdeklődött, amelynek kapcsán Anthony Radev ismertette: tavaly 44 tanárral bővült az oktatói kar, a tanárok összkeresete pedig 25 százalékkal emelkedett meg. Érkezett még kérdés arról is, hogy a nemzetközi rangsorokban érződnek-e már a fenntartóváltás hatásai. A vezetők elmondták: a rangsorok többsége a tanárok tudományos fokozatai, az oktató-diák arány, és a publikáció-citáció alapján van összeállítva, de „mindig visszamérnek”. Azaz például a 2019-es rangsor az egyetemi tanárok 2013-as publikációi, illetve idézettsége szerint állt össze, tehát akármennyit is publikáltak volna az oktatók a tavalyi évben, az még nem jelenik meg a statisztikákban.
Az egyetem költségvetését érintő kérdésre Radev ismertette:
a tavalyi 16-17 milliárd forintról 21-22 milliárdra emelkedett az a pénzmennyiség, amiből az egyetem gazdálkodhat.
„Ez magában foglalja az oktatók megemelt bérét, és az ösztöndíjakat is” – tette hozzá.
Utóbbi kapcsán elhangzott: sok egyetemista akár már első évtől is munkát vállal, – a legutóbbi felmérés szerint a corvinusosok 44 százaléka dolgozik a tanulás mellett – de ezek többnyire alacsony hozzáadott értékű munkák, mint az adatrögzítés és a diszpécserkedés. Radev szerint sokan mennek dolgozni a „gasztronómiai szektorba” is, ezt akarják kivédeni a magas ösztöndíjakkal, amelyek tovább emelkedtek: míg korábban az átlagos ösztöndíj 12 ezer forint volt, ez most 70 ezer forintra nőtt.
Nyitókép: MTI Fotóbank