„Nagy kérdés, mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt tavaszi-nyári koncertszezont követően. Jelenleg igen nehéz megbecsülni a várható veszteségeket, de a pesszimistább számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50-60 százalékos kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben” – szerepel a közleményben.
A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok mintegy 80 százaléka magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64 százalék). A legsikeresebb dalokra jellemző, hogy több tucat zenei formáció repertoárjában szerepeltek és több százszor csendültek fel 2019-ben. Az öt legtöbbször játszott szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas években született, és csak egy van, ami 2000 utáni. A 2019-es élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt (zene és szöveg: Fenyő Miklós), ezt követte az egykori házibulik himnusza, a Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István). A dobogó harmadik helyére Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jóbarátok című örökzöldje került. Negyedik a sorban a Magna Cum Laude 2009-es Pálinka dala (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály), az ötödik helyen a Beatrice Azok a boldog szép napok című száma áll (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg: Nagy Feró).
(MTI)