Igenis képes a tudományos és a vállalati szféra együttműködni Magyarországon, és ez éppen a járvány hatására mutatkozott meg markánsan – mondta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a Magyar Nemzetnek. „Talpra állt az elmúlt két évben a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer, amelyet azzal a céllal alakítottunk át, hogy minél több sikeres magyar termék és szolgáltatás jusson piacra, akár a külpiacokra is” – fogalmazott Birkner Zoltán a lap keddi számában megjelent interjúban. Hozzátette ugyanakkor, hogy az átalakított támogatási rendszer és a népszerű pályázatok ellenére a járvány hatására már márciusban lefagyott az innovációs struktúra, de a hivatal nem késlekedett a támogató lépésekkel.
„Igyekeztünk a mintegy négyezer partnerünk mindegyikének segíteni. Sokan nem tudtak bemenni a laboratóriumba folytatni a munkájukat, ezért kérték a pályázatban szereplő határidők kitolását, de más adminisztrációs kötelezettségek elhalasztását is engedélyeztük. Előlegként egy hónap alatt több mint tízmilliárd forintot utaltunk ki, segítve a cégek és a kutatók likviditását. Emellett létrehoztuk a hárommilliárd forintos Covid-alapot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére, így villámgyorsan több mint húsz projektet indítottunk el: lélegeztetőgép, ellenszer, gyógyszeres kezelés, matematikai modellezés fejlesztéséhez is hozzájárult az alap” – sorolta az NKFIH elnöke. Úgy vélte, „döbbenetesen” jól sikerült az innovációs szisztéma válsághelyzeti bemutatkozása, fantasztikus és eredményes együttműködések születtek ez idő alatt. Az elnök kitért arra, hogy az idén 145 milliárd forint áll rendelkezésre a K+F+I-támogatásokban, ezen belül a napokban 53 milliárd forint keretösszegre nyílt meg négy pályázati lehetőség.
(MTI)