1895-ben Berzeviczy vezetésével jött létre a Magyar Olimpiai Bizottság.
Száz évvel azt követően, hogy az első világháborús vereség miatt Budapest nem rendezhette meg az 1920-as nyári olimpiai játékokat, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kezdeményezte, és a szervezet stratégiai partnereként működő BOM Alapítvány kuratóriuma elfogadta, hogy a 2014 óta működtetett ösztöndíjprogram az idei évtől a MOB első elnöke, Berzeviczy Albert nevét viselje – olvasható a szervezet honlapján.
Dr. Berzeviczy Albert 1884-től Tisza Kálmán kormányának oktatási és vallásügyi miniszteri tanácsosaként, majd a tárca közigazgatási államtitkáraként szívügyének tekintette az iskolai testnevelés kiterjesztését az ország összes iskolájára és részt vett a Magyar Tornaegyletek Szövetségének létrehozásában. A hazai tudományos és oktatási, valamint sportélet fejlesztésének érdekében 1903 és 1905 között a Tisza-kormány oktatási és vallásügyi minisztereként, majd 1905-től 1936-os haláláig a Magyar Tudományos Akadémia leghosszabb ideig regnáló elnökeként is mindvégig sokat dolgozott.
1895-ben Berzeviczy vezetésével jött létre a Magyar Olimpiai Bizottság, aminek első elnökeként nemcsak azt érte el, hogy Magyarország részt vegyen az első modern kori olimpiai játékokon, hanem azt is, hogy a magyar sportolók ne az Osztrák-Magyar Monarchia olimpikonjaiként, hanem a Magyar Királyság versenyzőiként vegyenek részt az 1896-os athéni nyári játékokon, ahol hét sportolónk hat sportágban képviselte hazánkat, akik összesen hat olimpiai érmet szereztek, amivel a nem hivatalos éremtáblázaton Magyarország a 6. helyen zárt.
Berzeviczy Albert elkötelezett támogatója volt az olimpiai játékok Budapestre hozatalának. 1895-ben, amikor úgy tűnt, hogy financiális okok miatt Athén mégsem tudja megrendezni az első nyári játékokat, azért dolgozott, hogy a görög főváros helyére Budapest lépjen rendezőként. 1911-ben, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként az intézmény Széchenyi téri székházában, Berzeviczy otthont adott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 14. Kongresszusának, ahol bejelentették, hogy a magyar főváros megpályázza az 1916-os olimpia megrendezését. Egy évvel később a stockholmi olimpián a NOB úgy döntött, hogy Berlin kapja meg a négy évvel későbbi nyári játékokat, és elvi döntést hozott arról, hogy 1920-ban Budapest lesz a házigazda. 1914 június 20-án, a párizsi ülésén ezt a döntését megerősítette a NOB. Nyolc nappal később Szarajevóban Gavrilo Princip lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst, és ezzel kitört az első világháború, amely aztán messze sodorta Budapestet az olimpia megrendezésének lehetőségétől. A Nagy Háború veszteseként Magyarország végül részt sem vehetett az 1920 április 20. és szeptember 12. között Antwerpenben megrendezett olimpián, helyette a hazai közvélemény figyelmét a trianoni békediktátum kötötte le.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
„Néhány pillanat, emlékkép bennem van...”
Gyulay Zsolt szerint a sportban dolgozókat nagy meglepetés érné, ha tavasszal kormányváltás történne.
A magyar sportvezető ellen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
Indul a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Program.
Bár a korfán az látszik, a hetvenpluszos korosztály képviselteti magát a legnagyobb számban, a fiatalok stabil jelenléte már most érezteti pozitív hatását.
„Reméljük, ezzel rövidre zárhatjuk a genredőrületet.”
Így fog véget érni. Ez Donald Trump terve. Biztosíthatom – hangsúlyozta Romano Prodi.
A fővárosi zöld-fehérek rangadót nyertek a DVSC vendégeként.
