Lebukott az osztrák párt – a választási kampány miatt hazudhattak Magyarországról
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Věra Jourová nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem támadja a magyar alkotmányt – állapítja meg az Alapjogokért Központ.
Magyarország Kormánya nemrég újabb nemzeti konzultációt indított. Az egyik kérdés szerint „Brüsszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.” Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint azonban az „hogy az Európai Unió megváltoztatná-e az alkotmányt, hogy migránsokat kelljen befogadni, az egy fake news” – írja az Alapjogokért Központ.
A Központ szerint valójában azonban Jourová „fakenews-ozása” a fake news, ugyanis Magyarország Alaptörvénye 2018 nyara óta tartalmazza az ún. „első biztonságos ország elvét”, azaz azt, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”. Tehát például az a migráns, aki Szerbián keresztül érkezik Magyarországra, nem jogosult nálunk menekültstátuszra. Uniós szervek ezt a szigorítást azóta is folyamatosan kifogásolják, a Bizottság nem sokkal annak hatályba lépése után kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, mely jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van.
Az Alapjogokért Központ összegyűjtötte a Bizottság vonatkozó „érveit”, melyekkel az alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait támadják:
▪️„Az új jogszabály és egy alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely (…) korlátozza a menedékjogra való jogosultságot (…). A Bizottság szerint aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új magyar jogi rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.” (Az Európai Bizottság 2018. július 19-ei felszólító levelet küldött Magyarországnak)
https://ec.europa.eu/commis…/presscorner/detail/…/IP_18_4522
▪️„A magyar szabályozás – beleértve a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítást is – a kvalifikációs irányelvvel (2011/95/EU irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. (Az Európai Bizottság 2019. január 24-én kiadott, ún. indokolással ellátott véleménye)
https://ec.europa.eu/commiss…/presscorner/detail/…/IP_19_469
▪️„Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be”, és ezek „a nemzeti szabályok sértik az uniós menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, a kvalifikációs irányelvet és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.” (Az Európai Bizottság 2019. július 25-én kiadott közleménye, mely szerint az EU Bíróságához fordulnak az ügyben)
https://ec.europa.eu/commis…/presscorner/detail/…/IP_19_4260
▪️„A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban elfogadott jogszabályok [ti. a 2018. évi VI. törvény és Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása] ellentétesek az uniós joggal, és úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja.” (Idézet az EU Bíróságához benyújtott keresetből)
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf…
Věra Jourová tehát nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem támadja a magyar alkotmányt – összegzi az Alapjogokért Központ rámutatva, hogy a multikulturalizmust és nyílt társadalom elveit valóban figyelmen kívül hagyó, szigorú, bevándorlásellenes magyar szabályok miatt indított uniós eljárásnak igenis része Magyarország Alaptörvényének vonatkozó szakasza.