Így nem fog puskát vásárolni – Fegyverkörkép karantén idején – I. rész

A magyar fegyvertartási szabályozás radikálisan pacifista: sem hobbiból, sem önvédelmi célból nem tarthatunk magunknál fegyvert – hacsaknem muzeális vagy gáz- és riasztófegyverekről van szó (ezek nem számítanak lőfegyvernek, csak pusztán fegyvernek). Ha mindenképp lőni szeretnénk, két lehetőségünk van: a vadászat és a sportlövészet.

A fegyverek tartása nem engedélyköteles, a lőfegyvereké viszont igen. Gyűjthetünk tehát otthon ’48-as puskákat, lehet légpuskánk, hogy a kert végében gyakorlatozzunk, és tarthatunk a polcon gázpisztolyt, ha ettől nő a biztonságérzetünk – mindezek utcai viseléséhez viszont már engedély kell, s akkor sem lehetséges úgy hordani büszkeségünket, hogy az látható legyen. Az ilyen engedély alanyi jogon jár, feltéve, hogy nagykorúak és büntetlen előéletűek vagyunk – hatvanezer honfitársunk élt is a lehetőséggel.

Vass Gábor, a Kaliber magazin főszerkesztője, akihez lapunk gyors tájékoztatásért fordult, mindehhez hozzátette: nem fegyver, de jól jellemzi a hazai jogi ellentmondásokat, hogy a gázspray ugyan szabadon tartható, de pont a leghatékonyabb és leghumánusabb,

Önvédelem: nuku

Önvédelmi fegyverkezésünk lehetőségei itt véget is érnek. Önvédelmi célra (azaz közterületen rejtve viselhető, rövid lőfegyverre) gyakorlatilag senki nem kaphat engedélyt. Vass Gábor szerint még aktív, életvédelmi és kábítószeres területen dolgozó rendőrök engedélyeit sem hosszabbítják meg. Elméletben a megfelelő engedélyek birtokában bárkinek kiadható lőfegyverviselési engedély, ha a rendőrség úgy látja, valaki élete veszélyben forog, s ennek elbírálásában a testület teljes szabadsággal rendelkezik – a gyakorlatban ez oda vezet, hogy a mindenkori befolyásos politikai-gazdasági elit egy részének van fegyvertartási engedélye önvédelmi céllal; ma körülbelül háromezer embernek.

Akár önvédelemről, akár vadászatról, akár sportlövészetről van szó, az engedélyköteles lőfegyverek tartása minden esetben célhoz kötött. Minden tartási célhoz más és más előfeltételeknek kell megfelelni, de már a kérelem beadásához is feltétlen szükséges az orvosi (pszichológiai) alkalmasság, a feddhetetlen – nem pusztán büntetlen – előélet (számos szabálysértés is kizáró ok), az adott fegyverkategóriára szóló fegyverismereti vizsga és a biztonságos tárolóhely megléte.

Összehasonlításképpen Vass Gábor megemlíti a szintén tízmilliós Csehországot, ahol nincs mérlegelési joga a rendőrségnek, és 230 ezer főnek van önvédelmi célból fegyvertartási engedélye. A Kaliber magazin főszerkesztője szerint itthon a polgári önvédelemtől való rettegés tünete az is, hogy a kifejezetten nem halálos, „szerelt lőszeres gumilövedékes traumatikus pisztolyok” is teljesen be vannak tiltva, míg például Romániában bárki kaphat rájuk engedélyt alanyi jogon.

Vadászat

Vadászati célra sportvadászként kaphat engedélyt bárki, de a kötelező vadásztanfolyam és vadászvizsga miatt ez egyéves folyamat, ami három-négyszázezer forintba kerül. Vadászati céllal kizárólag hosszú lőfegyver (sörétes és golyós puska) tartható (sőt, már a félautomata golyós puska és a háromnál több lőszert befogadni képes öntöltő sörétes puska is tiltott). Vadászlőfegyver csak a vadászterületen, a vadászat során lehet töltve, közterületen csak töltetlenül szállítható.

Vadászjegyhez  jutni viszont meglehetősen összetett és drága procedúra (a vadászjegy nem azonos a vadászati engedéllyel, melyet külföldiek kaphatnak). Mint Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa és tanfolyamvezetője a Mandinernek elmondta: az elméleti és gyakorlati részből álló tanfolyam ára minden kapcsolódó költséggel 140-170 ezer forint mozog; a piacon körülbelül harminc tanfolyamszervező cég versenyez. A tananyag témaköreit jogszabály határozza meg, az állatismerettől a természetvédelmi és fegyverhasználati jogon keresztül a vadászetikettig sok mindent tartalmaz, a lőtéri gyakorlatokról nem is beszélve.

A vizsga Földvári elmondása alapján igen szigorú: a gyakorlati rész van előbb, aki a lövészeti részen átment (és nem csak meglőtte, amit meg kellett, de például nem is fordult meg zsigerből maga mögé töltött fegyverrel), az mehet elméletből vizsgázni. Itt az írásbeli tesztet, amelyet legalább 80 százalékosra kell teljesíteni, tételhúzásos szóbeli vizsga követi,. Előbb elénk tesznek tizenöt állatfotót, s ha csak egyet is eltévesztünk, jelentkezhetünk a következő vizsgára. A vizsgadíj egységesen húszezer forint.

Ha a vizsgán túl vagyunk, ki kell váltani a vadászjegyet, és el kell mennünk a háziorvoshoz, aki beutal klinikai szakpszichológushoz egy körülbelül kétórás vizsgálatra. A megfelelő eredmény birtokában adhatja ki a háziorvos az alkalmassági igazolást, ha az egyéb vizsgálatok is lehetővé teszik ezt. A fegyver megszerzését a rendőrségen kell kérvényezni, amely a büntetlen előéletünket is ellenőrizni fogja. A puskákat és a lőszert csak megfelelően biztonságos és erős helyen tárolhatjuk, például speciális fegyverszekrényben, kötelezően külön a töltényektől –

Ha mindez megvan, megkapjuk a határozatot, amely alapján fegyvert vásárolhatunk, mehetünk a fegyverboltba: egy használt sörétes puska belépőára 100-150 ezer, egy golyós puska pedig 150-200 ezer forint. Összességében: ha kezdő vadászpalántaként két „alappuskát” veszünk a golyóshoz elengedhetetlenül szükséges céltávcsővel, aminek az ára több lehet, mint a puskáé, valahol 400-500.000 forint környékére fogunk kijönni, s akkor még a minden egyéb szükséges vadászfelszerelésről nem beszéltünk.

Maroklőfegyvert sportvadászként nem tarthatunk, ha csak nem sport- vagy önvédelmi célra, máskülönben erre csak a főállásban alkalmazott hivatásos vadászoknak van joga.

Puskáinkat pedig nem lóbálhatjuk a hátunkon az utcán menve úgy, mint a hátizsákot, ha csak nem ürítve, tokba eltéve – mondja Földvári Attila –, sőt az anyósülésre sem támaszthatjuk be őket tok nélkül, csak a vadászterületen belül, de ott is ürítve.

Mi a helyzet a sportlövészettel?

Sportlövészet céljára tartható rövid lőfegyver (pisztoly, revolver), valamint félautomata hosszú lőfegyver is, tárkapacitási korlát nélkül. Ezeket töltetlenül kell szállítani. Azonban a sportcélú tartási engedély megszerzése még bonyolultabb a vadászengedély megszerzésénél, ideje és költségei viszont hasonlóak. A sportlövészeti engedélyt viszont gyakorlatilag minden évben meg kell újítani (sportorvosi, versenyengedély, minősítés, tagsági díjak és hasonlók). A bürokratikus útvesztők miatt az engedéllyel rendelkező sportlövők száma is csupán három-négyezer között van az országban.

A Kaliber magazin főszerkesztője a maga részéről úgy véli, hogy: „Magyarországon a fegyverjog az EU-n belül is a leginkább tiltó jellegűek és illogikusak közé sorolható, de az igazi kontraszt az egykori Osztrák-Magyar Monarchia velünk hasonló történelmi utat bejárt államaihoz képest szembetűnő. A hazai szabályozás átláthatatlan (öt-hat különféle szintű jogszabályban szétszórt, önellentmondásos), bürokratikus és túlbonyolított – a gyakorlatban a kádári fegyverjog keveredik a gyakran rosszul lefordított EU-s követelményrendszerrel.”