Alapjogokért: Ellenzéki blöff volt, hogy kiiktatták a parlamentet

Rendhagyó, online sajtóbeszélgetést tartott az Alapjogokért Központ. A téma a többi között a magyarországi veszélyhelyzet és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kritikák, a hazai ellenzék járványhelyzetben tanúsított magatartása és a külföldön bevezetett különleges jogrendek voltak. A témákban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és Kovács István a Központ stratégiai igazgatója oszotta meg gondolatait.

Elsőkörben Szánthó Miklós cáfolta azokat az állításokat, miszerint a nemrégiben kihirdetett különleges jogrend bármiféle új elemet tartalmazna. Hangsúlyozta: „a veszélyhelyzet idején bevezett különleges jogrend szinte ugyanazokat az intézkedéseket tartalmazza, amit még 1990-ben az Alkotmányba foglaltak, ezt szinte szóról szóra átillesztették 2012-ben az Alaptörvénybe”. „Nem lehet azt mondani, hogy ezek ismeretlenek lettek volna” – jelentette ki. 

Elmondta, hogy korábban országos szinten még soha nem vezettek be ilyen veszélyhelyzetet, maximum részlegesen és regionálisan, de

Rámutatott, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésére kizárólag a mindenkori kormány jogosult, azt pedig egy jogon kívüli kérdésnek minősítette, hogy mi érheti el azt a küszöböt, hogy kihirdessék. „Ebből fakadóan azok a kritikák is teljesen alaptalanok, amik szerint egy »szakmai szervnek« kellett volna ezt megállapítania” – hangsúlyozta Szánthó. 

Szükséges volt a veszélyhelyzet kihirdetése

A Központ igazgatója arról is beszélt, hogy a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet mellett vannak rendkívüli intézkedésekről szóló rendeletek is. Ezek sajátossága, hogy 15 napig maradnak hatályban és 15 napon túl történő hatályban maradáshoz kell az Országgyűlés hozzájárulása. Az Országgyűlés a koronavírus-törvénnyel adta meg a meghosszabbító felhatalmazást – tette hozzá. Elmondta, hogy több helyen felmerült, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is meg lehetett volna lépni ezeket, de rámutatott, hogy ez azért nem igaz, mert bizonyos egyedi intézkedéseket az ÁNTSZ, vagy a tisztifőorvos nem tudna meghozni, csak így. 

 – mutatott rá Szánthó Miklós. 

Időkorlát néküli a felhatalmazás? 

A magyar törvény – hasonlóan a román, vagy a cseh szabályozáshoz – nem határoz meg pontos dátumot vagy időszakaszt a felhatalmazásra – mondta Szánthó. Kifejtette: ezért írták bele, hogy megadják a kormánynak a felhatalmazást, de ezt az Országgyűlés bármikor visszavonhatja. „Jogi értelemben az Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást és a koronavírus-törvényt, amit vissza is kell majd vonni, amikor az okot adó körülmények megszűnnek” – fogalmazott. 

Szintén hangsúlyozta, hogy ha az Országgyűlés határozatképes, akkor a parlament továbbra is ülésezik – hiszen veszélyhelyzet alatt is üléseznie kell. Rámutatott, hogy a balliberális oldal blöffje volt az is, hogy a parlamentet kiiktatták volna. Ezzel kapcsolatban Kovács István megjegyezte: 

Kovács István, a központ stratégiai igazgatója arról is beszélt, hogy minden ország a saját alkotmányos követelményeinek megfelelően harcol a járvány ellen. A többi között német, olasz, román, cseh, lett és spanyol példákat is részletesen bemutatva kijelentette: sehol máshol nincsenek „olyan szabályok és garanciák”, mint Magyarországon.

Álláspontja szerint éppen ezért fals, hogy az Európai Unió és bizonyos tekintetben az Egyesült Államok demokrata politikusai szemében is Magyarország és Lengyelország áll a kritikák kereszttüzében. Mint jelezte, más országokban is belpolitikai viták övezik a rendkívüli intézkedéseket, ezek azonban mégsem kerülnek ki a nemzetközi színtérre, és az ottani ellenzék a viták ellenére is támogatta azokat a súlyos helyzetre való tekintettel.

(Mandiner)