Tanárokat kérdeztünk: hogy állnak az első napon a távoktatás bevezetésével?

Egy pesti általános iskolában hétfő délelőtt tartottak értekezletet a tantestületnek a kérdéskörről. Úgy határoztak – s valószínűleg ez lesz az általános eljárásrend –, hogy a hivatalos oktatásügyi nyilvántartási oldalon,

de persze erre e-mailen is  van lehetőség.

A távoktatás természetesen nem azt jelenti a közoktatásban, hogy például Skype-on tartanak órákat. A tanárnak az e-KRÉTA oldalon igazolnia kell, hogy dolgozik, s itt kell feltöltenie, mi a  tananyag, mit kell elolvasni, mi a házi feladat.

Ezt azonban nem szükséges naponta megtennie, a fenti iskola esetében elég például heti kétszer megtenni. A magyarórák esetében pedig igyekeznek az olvasmányokhoz online forrásokat rendelni, hiszen senkitől nem várható el, hogy az iskolai olvasmányok meglegyenek otthon, sem az nem várható el, hogy kivegye a könyvtárból – ami az iskolában van, tehát nem tudnak oda sem bemenni a diákok. 

Lesznek kimaradók

Természetesen az is elő fog fordulni a nagy számok törvénye alapján, hogy

– az elitkörnyékeken talán nincs ilyen, de máshol, főleg a problémás vidékeken ez nem szokatlan jelenség. A  tanároknak jeleznie kell az iskola felé, hogy kiket nem tudnak elérni.

Mindezzel együtt forrásaink szerint a távoktatás két nagy kérdése nem a módszertan lesz, hanem az, hogy a diákok képesek-e önfegyelmet gyakorolni, és rászorítani magukat a rendszerezett tanulásra; másrészt hogy ezt mennyiben tudják elősegíteni a szülők.

S ez nyilvánvalóan úgyszintén nem az elitkörnyékek jól szituált családjainak és az értelmiségi családoknak lesz a problémája, hanem például a nyolcadik kerület egyes iskolái diákjainak. Hiszen általában ott lenne szükség erősebb szülői beavatkozásra, felügyeletre, ahol a gyermekek jobban el vannak kanászodva, de az ilyen gyermekeknek részben épp azért rosszabb az önfegyelmük, mert a szülők sem teljesítenek jól saját szerepükben. 

Ezzel együtt van tanár, aki azt mondja nekünk: szerinte

és hogy mit is csinálnak a tanárok az iskolában – legalábbis a fegyelmezést illeti.

Ezért aztán ő úgy látja: függetlenül a családok helyzetétől egy-két hét múlva a szülők az iskolák újranyitását fogják követelni, mivel elegük lesz a saját gyermekük egész napos felügyeletéből. 

Szűkében az idő

Megkérdeztük egy vidéki egyházi iskola vezetőjét is, mivel az egyházi iskoláknál nincs e-KRÉTA, hiszen nem az állami rendszerhez tartoznak. Egy igazgató 

A tanszereket hazaküldték a szülők és rokonok segítségével, fertőtlenítik az iskolát, folyamatosan egyeztetnek a tanárok, és kidolgozzák a protokollt: mikor ki hogy lép be a munka folyamatba, és online csoportokat igyekeznek alapítani. Készítettek egy új típusú munkarendet, hogy mind a tanároknak, mind a diákoknak legyen összehangolt napirendje.

A digitális protokoll a hét második felétől lép életbe. Egyben felmérik, hogy mely diákok nem rendelkeznek digitális hozzáféréssel, mert velük papíron kell tartani a kapcsolatot. Ezen esetekben heti egyszer kiadják, mi a tananyag és a házi feladat, és telefonon tartják a kapcsolatot ezekkel a diákokkal. 

A szülőkkel folyamatosan kommunikálnak,

Ott is tartanak attól, hogy a szülők majd egy idő után nehezen viselik a helyzetet, ugyanakkor az igazgató videóüzenetében azt mondta a diákoknak: mostantól a magatartás és szorgalom jegyeket a szülők adják. 

A rendkívüli oktatásügyi helyzetnek ugyanakkor szerinte számos pozitív hozadéka is lehet: növekedhet a tanárok megbecsültsége, hiszen a szülők megtapasztalják, mi minden hárul a pedagógusokra. Kényszerű a hirtelen módszertani megújulás, ami a tanárok digitális kompetenciájának növekedését is jelentheti. Végül a szülők felelősségérzete és együttműködési készsége is növekedhet, hiszen mindaz a felelősség most kizárólag rajtuk van, amit eddig áthárítottak az oktatási rendszerre. A megfelelő kommunikáció viszont intézményvezetői felelősség – mondja nekünk az igazgató.