Épp a 2021-25-ös stratégiaalkotás időszakában ért minket a vírusjárvány. Ennek kapcsán a napokban nemzetközi iparági elemzőkkel beszélgettünk a pandémiás helyzet lehetséges hosszú távú következményeiről, és megoszlottak a vélemények. Ha ránézünk a magyar légiforgalom 2000 és 2019 közötti alakulását szemléltető görbére, egyértelműen látszik, hogy a válságok után – a 2001-es „911” terrortámadások, a 2008-as világválság, az izlandi vulkán 2010-es kitörése – négy-hat hónap alatt regenerálódott a piac. Az előbbi válságok is nagyon különböző eredetűek voltak, és sajnos voltak vírusjárványok (SARS, H1N1) is ebben az időszakban, a trendvonal mégis azt mutatta, hogy
a válságokat követő fél évben gyors felépülés következik.
Alternatív iparági szakértői vélemény szerint viszont a hatás intenzívebb és hosszabb lesz a koronavírus krízis után, lassabb regenerálódás lesz jellemző, hiszen a válság sem lesz gyors lefolyású. Mi a HungaroControlnál 2020-ra még alacsony forgalommal számolunk, de a 2021-es időszak környékén már visszatérhetünk a hosszú távú trendvonal közelébe. Nekünk ez – a gazdálkodási körülményeinken túl – azért izgalmas, mert a légiforgalom intenzív növekedése miatt 2019-ig nagyon nagy volt a kapacitásnyomás rajtunk. Kapacitásainkat folyamatosan és rohamléptekben kellett növelni, a nyugdíjasok pótlását jóval meghaladó mértékben kellett új irányítókat képeznünk. A folyamatban lévő képzésekkel kapcsolatban viszont most felelős döntést kellett hozni: a HungaroControl pedig folytatja, amit elkezdett; nem állítunk le véglegesen egyetlen képzést sem.
A mindenkit foglalkoztató kérdés: olcsóbban vagy drágábban fogunk repülni a válság után?
Jelen pillanatban is zajlik az Európai Unió légiközlekedési bizottsága, a Single Sky Committee kétnapos tanácskozása, amely során a bizottság és a tagállamok megvitatják az európai légiközlekedéssel kapcsolatos teendőket. A Bizottság a tanácsülésre előterjesztett egy, az európai légitársaságok megmentését célzó csomagot, amit az EU-nak és a tagállamoknak is meg kell fontolnia. Szerda délutánra már tisztábban fogunk látni ezzel kapcsolatban. Megjelenik az igény az EU-ban is, hogy közös fellépéssel mentsék meg a légitársaságokat egy olyan protekcionista gondolkodásmód alapján, ami főként az Egyesült Államokra jellemző. A másik véglet a szabadpiaci verseny, ahol minden egyes légitársaságnak meg kell küzdenie a létéért, versenyezve a konkurenciával, ami Európán belül igen jelentős tud lenni. A következő napok hozhatnak nagy és erős európai légitársaságokat, akik – akár mesterségesen is – jelentős versenyfölényben lesznek; illetve hozhatnak durva konszolidációt, ahol friss – akár Európán kívüli – tőke is megjelenhet az európai társaságokban, végeredményben hatalmas piaci átalakulást eredményezve, ami akár egyes hagyományos társaságok eltűnésével is járhat. Nagyon komoly döntést kell hoznunk, és most fog az is eldőlni, hogy hova repülhetünk, milyen színvonalon és mennyiért.