Áll a bál Németországban: „Keresztényként szabad préda vagyok a menekültszálláson!”
Cserbenhagyva érzik magukat a keresztény és ateista menedékkérők. Francesca Rivafinoli írása.
A mecset nem pusztán vallási központ, hanem a politikai ideológia gyülekezőhelye is lehet – mondta Incze Nikolett, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója.
Nem vallási, hanem politikai szinten kell fellépni a politikai iszlám ellen – mondta Incze Nikolett, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.
A szakértő megjegyezte: alapvetően vallásként tekintünk az iszlámra, de az egy komplex civilizáció, saját politikai, hadászati, jogi rendszerrel, amely 1400 éve törekszik a kisebbségek elleni aktív, erőszakos fellépésre. Az iszlám kialakulásának kezdetétől olyan ideológiai üldöztetésben volt része a nem iszlámot követőknek, amely a mai napig is kihat – mondta.
Hozzátette, ennek a tudatos politikai folyamatnak az eredménye, hogy a korábban keresztény Egyiptomban, a hindu Pakisztánban vagy a buddhista Afganisztánban az iszlám lett az uralkodó politikai elv, és a társadalmat is iszlamizálták.
A kutató szerint ha az iszlám vallás direkt vagy indirekt módon kihat a nem muszlimok életére, akkor már politikai iszlámról lehet beszélni. Úgy vélte, az iszlám politikai elemei ellen ideológiai, jogi eszközökkel fel lehet lépni, de amíg úgy tekintünk ezekre az elemekre – például a mecsetalapításokra – mint a vallás kifejeződésére, addig ezek az iszlamizáció folyamatát fogják segíteni, ugyanis a mecset nem pusztán vallási központ, hanem a politikai ideológia gyülekezőhelye is lehet.
Incze Nikolett szerint meg kell vizsgálni, a politikai szférában mi történik, és az iszlámnak milyen elvei érintik a nem muszlimokat. Ezek ellen ugyanis nem vallási, hanem politikai szinten kell fellépni – jelentette ki.
(MTI)