Völner: A távozóban lévő Európai Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok magyarországi betelepítéséhez

A távozóban lévő Európai Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra történő betelepítéséhez, a magyar kormány álláspontja változatlan az ügyben: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér Magyarország – mondta az igazságügyi tárca államtitkára.

Völner Pál az Európai Bíróság főtanácsnokának a kvótaperben csütörtökön elhangzott indítványára reagálva emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015-ben „csellel átvert egyszeri kötelező kvótát”, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezné.

Magyarország, valamint Lengyelország és Csehország elleni kvótaper 2017 decemberében indult, miután Brüsszel szerint ezek az országok nem hajtották végre a 2015-ös migránskvótát. A brüsszeli bizottság keresetében annak megállapítását kéri, hogy Magyarország azzal, hogy nem jelezte rendszeres időközönként és legalább háromhavonta a területére rövid időn belül áthelyezhető migránsok számát, és nem vett át migránst, megszegte az Európai Unió Tanácsa által 2015-ben előírt áthelyezési kötelezettséget – mondta el az államtitkár.

Völner Pál hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy „ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek”. A távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvóta-megállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is – mondta kiemelve: „a magyar emberek számos alkalommal egyértelművé tették, hogy nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen és senki nem döntheti el helyettünk, hogy kivel éljünk együtt”.

Mint mondta, Magyarország a 2015-ös, „csellel elfogadott” tanácsi döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, vitatta a kvótahatározat jogszerűségét és elutasította a kettős mércét, amiért az Európai Bizottság csak három tagállammal – Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal – szemben indított kötelezettségszegési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot. Valójában a ténylegesen áthelyezett migránsok száma uniós szinten a vállalt, illetve előírt kötelezettség egyharmadát érte csak el.

Az Európai Bíróság 2017 szeptemberében végül elutasította a magyar és szlovák keresetet. Völner Pál azt mondta: a kormány „természetesen ezek után sem telepített be migránsokat, hiszen a kvótahatározat végrehajtásának időbeli hatálya lejárt, annak végrehajtása utólag nem kényszeríthető ki”.

Az Európai Bizottság mégis pert indított azért, hogy Magyarország hajtsa végre a már hatályát vesztett tanácsi határozatot. A 2017 decemberében kezdődött per a főtanácsnoki indítvány csütörtöki ismertetésével újabb állomásához ért – közölte az államtitkár rámutatva, hogy a főtanácsnoki indítvány az Európai Bíróságot hivatalosan nem köti.

Az ítélet 2020 első felében várható - közölte Völner Pál majd úgy fogalmazott: „a magyar kormány folytatja a harcot a  magyar emberek akaratának érvényesítésért”.