A fogyatékkal élők társadalmi helyzetében azonban Fülöp Attila szerint csak akkor lehet előrelépni – és behozni a rendszerváltás előttről maradt több évtizedes lemaradást –, ha „közösségi témának tudjuk tekinteni a fogyatékosságügyet”. Akkor, ha az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, az egyházak, a családok, a szomszéd, az osztálytársak is kiveszik benne a részüket – tette hozzá.
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes szerint ez a nap az örömről szól, és az állatkert fejlesztésével azon dolgoznak, hogy évről évre egyre nagyobb élményt nyújthassanak a látogatóknak. Elmondta, másfél éven belül kész lesz az egész biodóm is az állatkertben. A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1992 óta minden évben megtartják a rendezvényt – emelte ki Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője, aki a múlt év végén megnyitott cápasulit ajánlotta a résztvevők figyelmébe.
Érdekvédők: A fogyatékossággal élők is bele tudnak szólni a politikába
Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke szervezetük önálló életvitelcentrumaira hívta fel a figyelmet, melyek – egy 850 millió forintos pályázatból – országosan húsz helyen segítik az értelmi fogyatékkal élők önálló életét.
Bercse László, az ÉFOÉSZ társelnöke a közelgő önkormányzati választások kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországon körülbelül ötvenezer gondnokság alatt álló ember nem szavazhat. Hozzátette: az értelmi fogyatékossággal élő embereknek több területen – például a lakhatás, a tanulás, a munkavállalás vagy a pénzkezelés terén – lehet szükségük támogatásra, de szerinte a fogyatékossággal élő embereknek is joguk van beleszólni a politikába, hogy ne érezzék másodrangú állampolgárnak magukat.