Ferenc pápa sebeket gyógyított

„Nem kis megdöbbenést keltett, hogy Ferenc pápa elfogadta a romániai meghívást, ahogy elődje, Szent II. János Pál is – ám ami nem sikerült a lengyel pápának, az sikerült az argentinnak. Nevezetesen az, hogy Románia legnagyobb román hívő közössége mellett a magyarhoz is ellátogatott: a csíksomlyói nyeregben felállított oltárhoz, ahova kivitték Európa egyik legismertebb kegyszobrát. A pápa misét mondott – és egy meglehetősen jelentős szentbeszédet is.

Miért is jelentős ez a beszéd, illetve miért jelentős Ferenc pápa csíksomlyói látogatása? Ferenc pápát megválasztása óta folyamatosan leegyszerűsítő jelzőkkel illetik a világ különböző médiumai, attól függően, hogy politikai szempontból hogyan viszonyulnak a sajátos társadalmi környezetből a pápai székbe érkező Ferenchez.

Argentína szolgálatában meglehetősen sokan kommunistaként aposztrofálták, emellett a migránsokat, a homoszexuálisokat érintő megnyilatkozásai kapcsán számos nagyon komoly bírálat fogalmazódott meg a magyar közéleti szereplők és publicisták részéről is. Amennyiben Ferenc pápa diplomáciai, politikai szerepvállalását teszik mérlegre, annyiban lehetséges vitát nyitni a megnyilatkozásairól.

Arra azonban senki nem számított, hogy lenyűgözve fog nyilatkozni Erdély gyönyörű tájairól, hogy ottlétét nagyon nagyra értékeli és szeretettel beszél róla. De arra végképp kevesen számítottak, hogy milyen szentbeszédet hallhatunk tőle. Akkor értjük meg ennek fontosságát, ha nem a diplomatára, városállamot vezetőre és világegyházat kormányzóra, hanem mint Krisztus helytartójára, Szent Péter örökösére tekintünk. Ez a dimenzió azért fontos, mert ez a pápa valódi és első számú küldetése: Isten népének pásztora, aki, ahogy Jézus is, azért felelős, hogy a nyája ne legyen kitéve veszélyeknek, és hogy Isten népe és maga a pásztor együtt lehessenek. A mindenkori pápák ennek a krisztusi pásztori létnek az örökösei.”