Közölte, Magyarország ma már kétszer akkora összeget fordít családtámogatásra mint 2010-ben, és élen jár a 4,8 százalékos GDP-arányos ráfordítással is.
Példának veszi Prága és Varsó a magyar megoldást
Kazimierz Kuberski lengyel családügyi miniszter-helyettes előadását azzal kezdte, hogy országának kormánya a fentiekkel megegyező diagnózist állított fel és elsődleges céljának tekinti a demográfiai helyzet javítását. Kiemelte, ebben a folyamatban a családok segítését tartják a legfontosabbnak. A lengyel politikus szintén úgy vélekedett, hogy a náluk élő családok többsége sok gyermeket tervez, azonban sokszor már az első gyermek tervezésekor, illetve megszületésekor olyan költségekkel találkoznak, amelyek eltántorítják őket a további gyermekvállalástól.
A lengyel kabinet éppen ezért számos formában próbálja ösztönözni a családalapítást, ezért vezette be a minden gyermek után járó rendszeres pénzügyi támogatást, továbbá ezért igyekszik csökkenteni a mélyszegénységet, valamint számos kedvezményt biztosítani a három vagy több gyermeket vállaló szülőknek.
Radka Maxová, a cseh parlament felsőházának tagja az országában készített felmérésekre hivatkozva elmondta, a családvállalásban elsősorban az életszínvonal, az anyagi lehetőségek a döntőek. A politikus jellemzőnek nevezte, hogy társadalmukban a nők annyira elhúzzák az első gyermek vállalását, hogy később sokszor nem marad idejük további gyermekeket szülni. Hangsúlyozta, a cseh kormány minden társadalmi réteg és korosztály számára kínál családtámogatási lehetőségeket. Radka Maxová példaként említette azt az új, államilag támogatott hitelprogramot, amellyel a fiatalok lakáshoz jutását kívánják biztosítani.