Potápi: A kormány fontos feladata a nemzeti összetartozás erősítése

2019. január 06. 12:37

Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a székelyföldi települések megvalósíthassák céljaikat – jelentette ki Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár Bonyhádon, a madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

2019. január 06. 12:37

A magyar kormánynak fontos feladata, hogy a nemzeti összetartozás érzését erősítse minden magyar között, éljenek a Kárpát-medencében, vagy a világ bármely táján – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap Bonyhádon, a madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Potápi Árpád János a Tolna megyei település székely emlékparkjában tartott megemlékezésen hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki meg akarja tartani magyar identitását, az megtehesse, és mindenki meg tudjon maradni magyarnak.

„Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a székelyföldi települések megvalósíthassák céljaikat” – fogalmazott, megemlítve, hogy a kormány közbenjárásának is köszönhetően újították fel az 1764-es Siculicidium,azaz székelyöldöklés madéfalvi emlékművét, mellette pedig új kápolnát avattak.

Sebeket gyógyítottak be

Az államtitkár elmondta: az évforduló alkalmából azokra az elüldözött székelyekre emlékeznek, akiknek egy része Bukovinában öt települést hozott létre, és akiknek leszármazottait 1941-ben az Al-Duna mellé, majd 1945-ben Tolnába, Baranyába és Bács-Kiskun megye három községébe telepítették.

Mint felidézte, a bukovinai „kirajzások”, majd a letelepítések mindig a magyar kormány támogatásával történtek, 1945-ben is az új magyar kormány sietett segítségére a népcsoportnak. A folyamatot ellentmondások, atrocitások kísérték, hiszen ez az akkor a kitelepített németek rovására történt meg. „Az elmúlt évtizedek a sebeket már begyógyították, mi arra emlékezünk, hogy segítséget kaptunk ahhoz, hogy népcsoportunk hazára leljen ezen a tájon” – fogalmazott.

A kormány nemzetpolitikájának a bukovinai székelyek ma is a pozitív hatásait látják – mondta Potápi Árpád János.

Meg kell őrizni a települést az elnéptelenedéstől

Csibi József, Madéfalva RMDSZ-es polgármestere a madéfalvi vérengzés előzményeként felidézte, 1761-62-ben Mária Terézia elrendelte, hogy Székelyföldön szerveződjön határőrség önerőből, császári parancsnokság alatt. A székelyek évszázadokon keresztül saját hadsereggel védték a magyar határokat, így az intézkedést az ősi székely jogok elleni merényletnek tekintették.

„Ma nem a határvédelem a feladatunk, hanem az, hogy igyekezzünk jól működő helyi gazdaságot felépíteni, és megőrizzük településünket az elnéptelenedéstől” – mondta. Harcolunk a ma meglévő jogainkért, hatásköreinkért, önálló gondolkodásunk megtartásáért – jegyezte meg, hozzátéve, tapasztalják hatásköreik folyamatos elvonását. A településtől, a régiótól az államigazgatás, attól pedig a nemzetek felett ítélkező Európai Unió próbál meg elvenni jogköröket – tette hozzá.

„Ma az erdélyi magyarság és székelyföld akarata, hogy az Európai Unió a Minority SafePack elnevezésű  kezdeményezésünket felkarolja, és jogszabályokat dolgozzon ki az őshonos európai kisebbségek védelme érdekében” – jelentette ki.

A székelyföldi település polgármestere úgy fogalmazott: a 2019-es európai parlamenti választásokon a Kárpát-medence magyar közössége „felelőssé válik ezért a földért, ezért nemzeti tartással bíró képviseletet kell küldenünk Brüsszelbe”.

Mi volt a Siculicidium?

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége húsz éve emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről; 1764. január 7-én az osztrák katonaság több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt mészárolt le a székely községben.

A támadásnak hivatalos jelentések szerint kétszáz, más adatok szerint négyszáz áldozata volt, köztük nők és gyerekek. A katonai fellépés megtörte a székelyek ellenállását, a vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol csángók fogadták be őket. Nagy részük tíz év elteltével Bukovinában telepedett le. Közülük 1941-ben 4500-an román-magyar egyezmény alapján áttelepültek a Bácskába, ahonnan 1944-ben ismét menekülniük kellett.

Magyarországon a második világháború után kitelepített németek helyén, a Balaton-felvidéken, Tolna és Baranya megyei falvakban találtak új otthonra. A moldvai csángóságba olvadt székelyek végleg a Kárpátok keleti oldalán maradtak.

A bonyhádi megemlékezésen mintegy százan vettek részt, köztük Madéfalváról, Csernakeresztúrról, Marosludasról, illetve az Al-Duna mellől, Pancsováról, Székelykevéről és Hertelendyfalváról érkezett székelyek.

Az évforduló alkalmából a Bonyhád mellett fekvő Kismányokon a székelyek templomaként ismert Magyarok Nagyasszonya templomban tartottak misét, és megkoszorúzták a templom mellett, az öt bukovinai falu emlékére állított kopjafát. Madéfalván hétfőn emlékeznek a Siculicidiumra, többek között a Szent Anna kápolnában tartandó misével és a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes Ember az embertelenségben című táncelőadásával.

(MTI)

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
koronaszepe
2019. január 06. 20:48
Nagyon fontos kérdés, talán először a határon belül kellene megvalósítani...
korona
2019. január 06. 19:05
Mivel a Trianon érvénytelen, ideje lenne visszakövetelni mind azt az ingatlant, amit a Magyar Királyság birtokolt. Már nem kell finomkodni, bátraké a győzelem és a hatalom. Ha jól tudom össze van számolva az elrabolt vagyon értéke, tenni kell tehát, hogy mind az vissza jusson a jogos tulajdonoshoz. Ja, hogy ahhoz Magyar Királyságnak kellene lennie? Ideje, hogy helyreállíttassék a Magyar Királyság mindenestől! Az egész társadalmat át kell alakítani és megalakítani az önmagától is működő MODERN RENDI TÁRSADALMAT. Ez értelemszerűen a MINDENFÉLE párt egyszeri és végleges megszüntetését is jelenti. Rajzoljunk mi is új határokat! Legyünk irredenták! Mert jogunk van rá!
Akitlosz
2019. január 06. 18:37
Legalább az országgyűlés átalakulhatna nemzetgyűléssé. Azzal nincsenek sokkal előbbre a határon túli magyarok, hogy magyarországi pártokra szavazhatnak, amelyek őket ugyan nem képviselik, mert nem is képviselhetik. A saját képviselőiket kellene megválasztaniuk a határon túliaknak az összes szomszédos országból a magyar nemzetgyűlésbe.
Akitlosz
2019. január 06. 18:35
"Potápi: A kormány fontos feladata a nemzeti összetartozás erősítése" Azt úgy a legkönnyebb, ha olyan országot teremt, amelyben minden nem elcsámborgott, nem disszidált magyar együtt él a lakóhelyén.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!