Alexander Pereira, a Scala intendánsa szerint kilencvenévesen Kurtág György „új és mélyebb érzelemmel” is megtöltötte A játszma végét, amelyet zenébe ültetett át.
A Corriere della Sera zenekritikusa mérföldkőnek nevezte a Kurtág-operát, megjegyezve, hogy az eddig rövidebb zeneműveket alkotó Kurtág nem csak kísérletezett, hanem „igazi operát” alkotott. A Kurtág-mű az érzelmi intenzitást a tőle megszokott és a végletekig mértéktartó zenei stílussal párosítja: az újság szerint ehhez igazodik a minimálisra redukált, de elegáns, fekete-fehér díszlet is, amely forgószínpaddal követi az opera öt jelenetét. A főszereplő Hamm szülei, Nell és Nagg úgy jelennek meg a színpadon, hogy felsőtestük egy-egy szemeteskukából emelkedik ki.
Az Il Messaggero római napilapnak Alexander Pereira azt mondta, a Kurtág-operát tartja az utóbbi ötven év legjelentősebb premierjének a Scalában. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A darabot a Scalában szintén most debütáló francia-libanoni Pierre Audi rendezte, a Scala zenekarát Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényelte, díszlet- és jelmeztervező az osztrák Christof Hetzer volt. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lépett színpadra.
A zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban és a színmű életre szóló hatással volt rá. A Beckett-darabból kétórás, egyfelvonásos opera készült: Kurtág az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab több mint felét használta fel, prológust és epilógust is írt hozzá. Olasz sajtóértesülések szerint Kurtág még további jelenettel egészítené ki az operát.
Markus Stenz elmondta, hogy a világpremier előtt Budapesten összpróbát mutattak be Kurtág Györgynek.