Rétvári: Azt tanultuk Deáktól, hogy a szuverenitásból semmi nem adható fel

2018. október 17. 19:32

A nemzet számára a legfontosabb kincs az önrendelkezés – mondta Deák Ferencre emlékezve Rétvári Bence az Emmi parlamenti államtitkára.

2018. október 17. 19:32

Fontos megtanulnunk Deák Ferenctől, hogy mindenért küzdeni kell, semmi sincs ingyen, és a nemzet számára a legfontosabb kincse, a legnagyobb értéke a szuverenitás, az önrendelkezés – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán a Zala megyei Söjtörön.

Rétvári Bence a Deák Ferenc születésének 215. évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: a nemzet szuverenitásából semmi nem adható fel, főleg nem önként, és ez rendkívül aktuális ma is. 

Ha nem mi uraljuk a saját országunkat és nem mi rendelkezünk minden döntésről, „akkor mások fognak dönteni helyettünk, és nem a mi javunkra” – jelentette ki az államtitkár.

Hozzátette, hogy 1867-ben az osztrák császári udvar részéről – vagyis a tőlünk nyugatabbra eső hatalmi központtól is – kellett a felismerés, hogy a magyarok ellen nem a hadsereget kell bevetni, hanem egyenlőnek kell venni őket, figyelembe véve az igényeiket. 

Szerinte ez hiányzik ma Európán belül, mert mintha az lenne a feladatunk, hogy végrehajtsuk, amit más kitalál. „Ha végrehajtjuk, akkor megdicsérnek, ha nem, akkor eljárásokat indítanak ellenünk” – vélekedett a politikus. 

A mostani Európában még nem jött el az a gondolkodás, ami megszületett 1867-ben Bécsben, hogy olyan országokról van szó, amelyeket egyenrangú félként kell kezelni. 

Mint most a bevándorlás kérdésében, ne gondolják azt, hogy az erő politikájával kell átverni” a nyugat-európai országok politikáját a kelet-európai államokon. Ez az 1848-as gondolkodás, de mi várjuk az 1867-es nyugat-európai gondolkodást – jegyezte meg Rétvári Bence.

Emlékeztetett arra, hogy Deák Ferenc, aki tető alá hozta a kiegyezést, 50 évre megnyitotta Magyarország virágzó időszakát, azt az aranykort, amelynek lenyomata szinte minden magyar településen észrevehető. Erős Magyarország jött létre, amikor a magyarságnak, Magyarországnak, a magyar államnak volt tekintélye. A legvirágzóbb korszak jött a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a művészetben. 

Deák meglátta, hogy ha a nemzetnek nagyobb a szabadsága, a polgároknak is, egyénileg is nagyobb a szabadsága, a jóléte, és a kultúránk is erősebbé válik – foglalta össze Rétvári Bence.

Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott a szülőháznál tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy Deák a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa volt, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének jogi kereteit. Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében arról beszélt, hogy „a haza bölcse” szilárd erkölcsi tartással, elveihez való „konok” ragaszkodásával vívta ki a tiszteletet.

(MTI)

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fakocka
2018. október 18. 07:11
Most hauzdjunk történelmet is, a két és fél millió semjénzsolt kedvéért.
annamanna
2018. október 18. 01:37
Gondolom, csöppet sem zavarja Rétvárit, hogy Deák életműve pont ennek a tételnek a fordítottja.
Kiiisteleeeki
2018. október 17. 21:45
hát a magyar szuverenitás jelzős szerkezetről nekem éppen nem Deák neve jut eszembe, hacsak nem ellenpéldaként. jó lenne már felülvizsgálni ezeket a berögzült tévedéseket.
Kup Lung
2018. október 17. 21:37
Ferenc Jóska valóban kereste a kiegyezést de csak abban a helyzetben amikor a krími háborútól kezdve a solfelinói csatán át mindenhol vesztettek az osztrákok. Ráadásul cefetül eladósodtak a háborúzgatás és a hatalmas besúgórendszer miatt . ---- Szóval mind politikailag mind anyagilag meggyengülve kereste a császár a politikai rendszere átalakítását . Ebbe illeszkedett bele a velünk történő kiegyezés is . --- Először a konzervatívokkal ( Dessewffy Emil, Szécsen Antal, Jósika Samu)kereste a császár a kapcsolatot , aztán az országunk elkezdtük várni az egyesülő Olaszország harcát az osztrákokkal de ez nem következett be. ----- Így került Deák szerepe előtérbe . Köré tömörültek . A „’48-as alap”rendíthetetlen híveként nyilatkozott . Megnyerte a Határozati Pártot és a konzervatívok egy részét pl. a nagy hatalmú Apponyi Györgyöt is . ---- Az Angol Királynő Szállóba ahol Deák 15 évig lakott egyre többször a császár küldötte jelent meg . És az országgyűlés 1865 végén összeült és elkezdődött a kiegyezés jogi formulájának tárgyalása . ---- Kétségtelenül Deák ügyesen politizált de a kiegyezést nyilvánvaló hogy sokaknak kellett támogatni (nálánl nagyobb befolyású uraknak is) és persze az országgyűlésnek is . Így sem pozitív sem negatív értelemben nem lehet pusztán Deákot dícsérni vagy elítélni érte . Egyébként a 3 tárca közösségén kívül (had, külügy, pénzügy ) hatalmas előrelépés volt az azt megelőző időszakokhoz képest politikailag és jogilag egyaránt. A többiek a birodalmon belül nem véletlen áhítoztak róla mindhiába . ---
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!