A hosszú távú migrációt kiváltó események után – a természeti erőforrások pusztulása, a vízforrások elapadása, a mezőgazdaság összeomlása – az emberek többé már nem térnek vissza oda, ahonnan elindultak – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója.
Az éghajlatváltozás fontos szerepet játszik a migrációban, felerősíti a már meglévő politikai, társadalmi, gazdasági problémákat, amelyek arra késztetik az embereket, hogy útra keljenek, elhagyják lakóhelyüket, illetve szülőhazájukat – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója csütörtökön Budapesten.
Az igazgató az Antall József Tudásközpont által a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával szervezett SUSCO Budapest 2018 - Környezeti migráció című nemzetközi fenntartható fejlődés konferencián hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni rövid- és hosszútávú migráció között. Előbbinél, például egy földrengés vagy árvíz pusztítása után, a krízis elmúltával visszaköltöznek a lakosok. Ezzel szemben a hosszú távú migrációt kiváltó események után – a természeti erőforrások pusztulása, a vízforrások elapadása, a mezőgazdaság összeomlása – az emberek többé már nem térnek vissza oda, ahonnan elindultak – mondta Kőrösi Csaba.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletvezetője rendkívül időszerűnek nevezte az éghajlatváltozással együtt járó migráció problémájának felvetését, nem csupán a globális fenntartható fejlődés biztosítása miatt, hanem az Európában a migrációról zajló viták miatt is. Frank Spengler a migrációt kiváltó okok közé sorolta az éghajlatváltozás mellett a rossz infrastruktúrát, a szegénységet és a polgárháborús környezetet is.
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke arról számolt be, hogy becslések szerint 2050-re 200 millióra emelkedhet a környezeti migránsok, az éghajlatváltozás következtében előforduló időjárási katasztrófák miatt otthonukat elhagyók száma.
Az OMSZ elnöke hozzátette, 2016-ban az időjárással összefüggő katasztrófák, például az árvizek, hurrikánok, 23,5 millió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Ugyanakkor megjegyezte, ezeknek az embereknek a nagy része abban az adott országban maradt amelyben él, így az esetek többségében belső migráció történt.
Radics Kornélia emlékeztetett: az ipari forradalom óta 1,0 Celsius-fokkal nőtt a Földön az átlaghőmérséklet, ezzel párhuzamosan az atmoszféra összetétele is jelentősen megváltozott. Az iparosodási időszakhoz képest a légkör szén-dioxid-koncentrációja 44 százalékkal, a metáné pedig 153 százalékkal emelkedett.
Franco Frattini, az Italian Society for International Organizations elnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy Afrikában egyre jelentősebb probléma az elsivatagosodás, főként a szubszaharai térségben, miközben csökken a vízlelőhelyek száma. A jövőben azonban pont a vízhez való hozzáférés lesz az oka a fegyveres konfliktusosoknak a térségben – tette hozzá. Az Afrikából Európába tartó tömeges migráció megállításához az európai országoknak, cégeknek olyan projekteket kellene finanszírozni Afrikában, amelyek a mezőgazdaság fejlesztésére, illetve a környezet romlásának megállítására fókuszálnak – mondta.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Ukrajna demográfiai válságának kezelése újabb migrációs hullámot indíthat el.
Csak az elmúlt egy évben 2,1 millióval nőtt a számuk.
Csak a Tisza Párt migrációellenes üzenetei jutottak el a nyugati konzervatív influeszerekhez.
A lakosság többsége szerint alapjaiban változik meg az ország társadalmi szerkezete.
Michaela Coel azt állítja, hogy a nyugat-afrikaiak már inkább emigrálnak az országból.
A német statisztikai hivatal friss adatai lesújtó demográfiai összképet rajzolna ki.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Sok minden eldőlhet.
