Alternatív múlt és alternatív jövő – Puzsér a hippikről és Budapest-víziójáról

2018. szeptember 07. 09:12

Metafizikai síkokról és igazodási pontokról is szó esett a budapesti hippifesztiválon, ahol Puzsér Róbert előbb Falvai Mátyással beszélgetett a hippikorszak történetéről, utána pedig felvázolta lapunknak Budapest-vízióját, amivel leváltaná a hetvenes évek szemléletét.

2018. szeptember 07. 09:12
Gacsályi Sára – Leimeiszter Barnabás

Hogyan is definiáljuk a hippiséget?

Egy ideológia? Annak nem túl koherens. Egy vallásos, szektárius mozgalom? Ahhoz túlságosan sok nézetet foglal magába. Egy politikai irányzat? Vagy csak valami, ami politikai állásfoglalást tartalmaz, de bőven túlmutat azon? – merült fel a kérdések sora a minap a Margit-szigeten, ahol Puzsér Róbert és Falvai Mátyás az Olvass, ne háborúzz hippi-est keretein belül beszélgetett.

A Hippie Island rendezvényének Paul Coelho Hippik című könyvének megjelenése szolgált alapul. Ennek hála kerülhettek újra terítékre olyan kérdések, mint hogy minek köszönhette sikerét a hippi kultúra, hogyan élt tovább a hatvanas évektől napjainkig, illetve hogy miképpen befolyásolja 2018 mindennapjait az egykor kultikus mozgalom.

Falvai definiáló fejtegetése után Puzsér keményen indított,

kertelés nélkül az LSD-re fogta a hippikultúra lényegét.

Véleménye szerint az egész egy „LSD-kultusz” volt, hiszen ha a tudatmódosító szert kivették volna a rendszerből, nem lett volna meg az a komponens, ami forrpontra juttatja a „tudat forradalmát”.

Puzsér lírai oldalát is előszedte, József Attilát hívva segítségül a magyarázáshoz. „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált” – idézte. Véleménye szerint a világunk éppen olyan, mint az említett hasábfák: fogalmaink egymásnak feszülnek, determinálják egymást, aminek köszönhetően „az egész világ egy nagy determinizmus”. Az LSD éppen ezt a fogalmi rendszert szedte szét, majd hozott létre helyette egy átlátható, új struktúrát.

„Mintha egy narancsot szednénk gerezdekre, majd a gerezdeket rostokra – mintha itt lebegne a térben egy narancs, amelynek minden rostja külön áll a másiktól, és bárhogy forgatjuk a narancsot, külön állnak” – magyarázta újabb megközelítésben Puzsér, hozzátéve: az LSD ezt nem egy naranccsal, hanem a „valóság szövetével” tette. Ennek köszönhető, hogy a hatvanas évek emberei vonatkozás nélküli gondolkodásra kényszerültek, így létrejött egy vonatkozás nélküli világ, amelyben a hippik „kihullottak a társadalomból”. Ugyanis – mint megtudtuk –

már a megnevezés is hibás, amennyiben úgy véljük, a hippik „kivonultak a társadalomból”.

Az establishment bűne, a domesztifikált Woodstock

Mindemellett a hippi kultúrának vesznie kellett, amiért Puzsér első körben az establishmentet hibáztatta. Véleménye szerint ettől az alulról szerveződő, új társadalomtól az establishment megijedt, felmerült a kérdés, mi lesz a kommunákba szerveződő hippikkel. Az elitben látták, hogy ez a közösség elégeti a behívóit és nyilvánvaló módon nem kíván a későbbiekben a már működő rendszer részeként funkcionálni, ezért súlyos veszélynek tűntek az egész társadalmi berendezkedésre nézve.

A beszélgetésben felmerült, hogy a hippimozgalom elhalásában maguknak a résztvevőknek is szerepük lehetett, például azáltal, hogy a társadalomból kizuhantak nem mutattak egy alternatív világképet, ami a régi helyébe léphetett volna. Puzsér ugyan egyetértett Falvai ezen felvetésével, de kiemelte: a hippik megteremtették a kivonulás lehetőségét. „Az új világ alternatíváját nem adták meg, de ha megadják, a coca-cola azon nyomban bevásárolja magát abba a világba” – summázta véleményét.

Ezzel szemben az establishment reagált: amikor anno felmerült a kérdés, miként lehetne a hippiket visszavezetni a társadalomba,

megteremtették a szórakoztatóipart, a popkultúrát

– vallja Puzsér. Kommersz alternatívát kínáltak Jimmy Hendrix-szel, Jim Morrisonnal és Bob Dylannel szemben, amely kultúrközeg „megtévesztően hasonlít a szabad kulturális alternatívákhoz, mégis kommercializálható, rá lehet szervezni az üzletet”. A gondolatmenet végén Puzsér megmondta: „A mai fesztiválok a Woodstock és a Coca-Cola  törvénytelen fattyai. Domesztifikált Woodstockok”.

A beszélgetés ezen a ponton a kultúra felé fordult: a kultúra és a gazdaság összefonódásáról beszélgettek, hamar eljutva Milos Forman legendás Hairjéig. A mindkét előadó által kedvelt film Falvai szerint magát a hippiséget gyászolja, míg Puzsér véleménye alapján ez az utolsó alkotás, ami hűséges képet fest a korszakról. Véleménye szerint Milos Forman kiválóan szemlélteti az egyén és a társadalom harcát, a lázadást, ami „’68 óta ott van a zsigerekben, a vérerekben, a társadalmi tudatban”.

Mint megtudtuk, a lázadás iránti igény azóta is mindenkiben megvan,

csak mára a lázadó energiák is kommerszek lettek,

kereteket szabott neki a társadalom. Ennek oka, hogy ’68 óta az establishment legyártotta a lázadáshoz eladható dolgokat, például a gördeszkát és az összes deszkás dekorterméket – ha pedig ezekre nem futja, mehet bárki a külvárosba kukákat döntögetni, autókat gyújtogatni. Ma csak „úgy lázadj, ahogy telik a fogyasztói kosaradból” – összegezte a kritikus.

'68 és szörnyű következményei

Az aktualizálás után rövid időre visszatért a beszélgetés a ’68-ban történtekhez, az események visszafordíthatatlan elemeihez, amik a mai napig megmaradtak. Puzsér ekkor felhívta a figyelmet, hogy a San Franciscóban történteket hiba volna önmagában értelmezni, hiszen azok csak a ’68-as autonómia forradalom egyik állomásának eseményei voltak. Ugyanebben az évben a párizsi diákság is megmozdult, hogy a hatalomtól és az üzlettől függetlenedjen, ahogyan a prágai lakosság is lázadt, hogy szabadon vallhassa meg gondolatait és identitását. San Franciscóban ugyanekkor a tudat és az emberi kapcsolatok felszabadulásáért lázongtak – fejtette ki.

„1968 hallatlan progresszív és produktív forradalom volt, csak a felvilágosodáshoz lehet hasonlítani” – jelentette ki Puzsér. A folytatásban ’68 két „szörnyű következményéről”, a genderideológiában és politikai korrektségben megmutatkozó radikalizálódásról, valamint az illiberalizmusról elmélkedett a két előadó. Míg a gender és a polkorrektség ügyében megszabják, hogy mit helyes gondolni és mondani – vagyis a szabadság eszméjére hivatkozva tiporják el az legalapvetőbb emberi szabadságot is –, addig az illiberalizmusban a szabadság csírái sem kaphatnak helyet. Puzsér szerint jelenleg ez a két nagy eszmei áramlat uralkodik, melyből

az egyik ’68-ra hivatkozva forgatja ki '68 eszméjét, míg a másik totálisan tagadja azt.

Így lehet, hogy az igazi ’68 eszmeiségét senki nem gondozza.

A kritikus szerint ha ’68 nem csak a külsőségekben élne, ha nem a normáinkban, az öltözködésünkben képviselnénk, hanem az eszméire koncentrálnánk, akkor a fenti két „szörnyszülött ideológia” nem is lehetne jelen a társadalomban. „Annyira mégsem fontos nekünk ’68, annyira mégsem fontos nekünk a felvilágosodás, annyira mégsem fontos nekünk a kereszténység. Mert a liberalizmus felhasználta a felvilágosodás eszméit, majd eldobta, mint egy kitaposott rossz cipőt, a szocializmus elhasználta a hippimozgalom és ’68 eszméit, majd eldobta, mint egy kitaposott rossz cipőt, a nacionalizmus és konzervativizmus pedig elhasználta a kereszténység eredeti eszményit és most eldobja azokat” – lovalta magát újabb megmondásba Puzsér.

Ha pedig már a vallások felé kanyarodott a beszélgetés, Falvai Mátyás lecsapott a témára: felvetette, hogy az LSD és a metafizikai sík miképpen találkozott a hippik zászlaja alatt. Beszélgetőpartnere szerint egyértelmű, hogy a fiatalok tömeges szerhasználata hamar a vallásokhoz vezette őket, hiszen „egy nemzedék masszív LSD-ben áztatott tudata” a fizikai világ struktúráját szétszedte, így

az emberek a metafizikai síkba zuhantak, ahol igazodási pontokat kerestek.

Ezeket nem találhatták meg másban, mint a szent könyvekben – ettől pedig az establishment ismét csak megijedt, hiszen a tibeti halottas könyv nem támasztotta alá, hogy Vietnamba sorozzák az embereket.

„Az LSD átjárást biztosított a fizikai és a metafizikai világ között”, így történhetett Puzsér szerint, hogy hindu, buddhista és hippi keresztények is voltak. Ezzel együtt az iszlám felé nem voltak nyitottak. „Az LSD-ben áztatott tudat ledobja magáról a Koránt. Az nem volt kompatibilis, azt nem lehetett integrálni, így ment az amerikai alkotmány mellé a szemétre”. A téma kapcsán zárásul kimondták: „a metafizikai világ értékesebb, mint a fizikai – ez a hippiség nagy tudása”, és „ez a tudás biztosított mai napig, akár LSD-vel, akár LSD nélkül.”

***

„Ez itt nem a Puzsérról szól, hanem Budapestről”

A rendezvény helyszínén Puzsér Róbert nyilatkozott lapunknak budapesti politikai terveiről.

A Hír TV után mik a tervei?

Úgy tervezem, megpályázom a főpolgármesteri széket. Budapest a szülővárosom, itt élek negyvenhárom éve, itt tervezek maradni, megöregedni és meghalni. A város, ahol az ember otthon van, olyan, mint a lakása, csak nagyobb térben: tele van a személyes emlékeivel. Egyik utcasarokhoz egy szakítás fűz, másikhoz apámmal egy fájdalmas emlék – ha valakinek egy város a szellemi-lelki tere, azzal kapcsolatban van benne egy igény, hogy az úgy nézzen ki, és úgy legyen lakható, ahogy azt ideálisnak elképzeli: nem pusztán komfortosnak és ízlésesnek, önazonosnak is.

Hogyan lenne önazonos Budapest?

A legszebb városokban, ahol jártam, a metropolisz közepén áll egy ékszerdoboz: Róma, Sevilla, Koppenhága – egyaránt van egy összefüggően átsétálható negyedük, amely reprezentálja magát a várost. Budapestnek nincs:

Budapest egy keresztbe-kasul betonozott és motorizált metropolisz,

ahol élünk, holott érezzük, hogy élhetetlen, én meg egy olyan várost képzelek el, ami élhető és emberi léptékű. Ez egy teljes egészében autómentes és zöld sétálóövezetet jelent a Vártól a Lánchídon át a Fővám térig és a Jászai Mari térig a hozzá tartozó hatodik kerületi bulinegyeddel összefüggően. Budapestben a Duna, a Gellérthegy és a Várhegy méreteiből és közelségéből adódóan gigantikus potenciál rejlik, de vízió híján ez csak fájdalmasan alacsony nívón teljesül. A sétálóövezet egységes arculattal, egységes bolti-éttermi portálokkal és renovált homlokzatokkal új dimenziókba emelné a fővárost.

Mit tart hibás politikának, mit csinálna másként a mostani városvezetéshez képest?

Engem, mint városlakót zavar, hogy ebben a városban ekkora kiaknázatlan lehetőség van. Hetvenes években szocializálódott figurák vezetik Budapestet – ez Demszky Gáborra és Tarlós Istvánra egyaránt vonatkozik. Demszky és Tarlós Budapestje a beton és a robbanómotor fogalmi kategóriái között működik. Ha megnézünk bárhol Európában egy várost, ami vonzó a turistáknak, és élhető az ott lakóknak – legközelebb ilyen Bécs, Prága vagy Krakkó – akkor mindegyik szívében összefüggő és jól karbantartott sétálóövezetet találunk, mindegyik egyre zöldül, és egyre kerékpározhatóbbá válik. Európa-szerte ez a folyamat zajlik, Budapest meg épp az ellenkező irányba tart: próbálják a várost még autózhatóbbá tenni, a belső kerületekben sorra építik a parkolóházakat meg a mélygarázsokat – pont azt duzzasztják, amiből hátrálni kellene. Az a városvezetés, amit Tarlós István ismer és gyakorol, egy ötven évvel ezelőtti sztori. Tovább kéne lépni.

Nincsen más személy, akit alkalmasnak tartana a vezetésre?

Azért indulok, mert

van egyetlen programpontom: a Sétáló Budapest víziója

– ezt akarom megvalósítani, vagy bármilyen más módon megvalósulni látni. Ha valaki megvalósítja helyettem, én leszek a legboldogabb. Nekem nem rögeszmém, hogy főpolgármester legyek – de ha főpolgármesternek kell lennem ahhoz, hogy a Sétáló Budapest víziója megvalósuljon, akkor az leszek. A kalapácsfejű tanácselnökök agyába nem lehet beleverni a huszonegyedik századot – ha le kell váltani őket ahhoz, hogy megvalósuljon, akkor le lesznek váltva.

Szerencsés dolog egyetlen programra felépíteni egy kampányt? Mi történik, ha megvalósul a Sétáló Budapest program?

Ha megvalósul, pezsgőt bontok, és lemondok. És igen: úgy gondolom, nagyon helyes és hasznos, hogy egyetlen programpontra építem a kampányomat. Épp ez volna jó: ha a politika ügyek mentén szerveződne, nem pedig gátlástalan káderek hatalomvágya és mohósága mentén. Az ügyek teljesülése után a megvalósítóik szép sorban hátralépnének, hisz ők mindvégig az ügynek voltak alárendelve. Ez itt nem a Puzsérról szól, hanem Budapestről, és erről az ajánlatról – egy alternatív jövőről a fővárosnak. Aztán majd a budapestiek eldöntik, mikor kezd el ketyegni ez a jövő. Lehet, hogy már ’19-ben, lehet, hogy ’24-ban, talán csak ‘29-ben – majd meglátjuk.

Országos ambíciói vannak?

Nincsenek. Ha majd lesz egy annyira erős vízióm az országról, ami olyan könnyen megvalósítható két tervszerű lépésben, mint a Sétáló Budapest koncepciója, és az hiányzik hozzá, hogy én képviseljem, lehet róla szó. Eddig nem jutott eszembe ilyesmi.

(Eseményképek: az Olvass, ne háborúzz! Hippi-est​ oldala, Facebook)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
UNIOHID
2018. szeptember 15. 16:15
A "sétáló Nagy-Belváros" víziója: www.uniohid.hu
Saluki
2018. szeptember 14. 07:48
Jó lenne, ha a politika tényleg ügyekről szólna, de a sétáló Budapest rossz ügy. A városok, amiket példaként említ csak kis területen sétálóak, ellenben amit szeretne Bp-n, az hatalmas terület. Ezen a területen emberek százezreinek és dolgoznak, ők nem sétálgathatnak nap, mint nap, télen-nyáron, betegen, öregen, gyerekkel, stb. Róma, Prága is valóban rendelkezik ilyen résszel, de annak mérete megegyezik nagyjából az ötödik kerületével. Ö pedig 5-6-szor akkora területet akar sétálásra kényszeríteni. Ez nonszensz a mai világban.
Szabi
2018. szeptember 14. 04:41
nem tudom, hogy a közönségnek leesett-e, hogy Puzsér rájuk értette, hogy ők nem igazi hippik, csak néhányan hippis kiegészítőket viselnek, de egyébként ők is csak a fogyasztói társadalom elkényelmesedett tömegemberei
Szabi
2018. szeptember 14. 04:39
én szavaznék rá, amit Budapestről az tényleg így van. félek, hogy a budapestiek többségét jobban érdekli egy 10 ezer forintos Erzsébet utalvány mint az ő programja
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!