A világhírű történész szerint a jövő veszélyét nem a robotok lázadása jelenti, hanem az, hogy sosem lázadnak fel, ellenben az emberi zsarnokok eszközei lesznek.
Veszprémy László Bernát szemléje
Hosszú cikket közölt Juval Noah Harari izraeli történész az Atlantic oldalán. A minap a Mandineren portrécikkben bemutatott (Sapiens című könyvét is recenzáltuk) Harari cikkének fő tétele, hogy
illetve tönkretenni a szabadság és az egyenlőség eszményeit. Ha pedig nem teszünk valamit, akkor a hatalmat még inkább egy szűk elit kezében fogja összpontosítani.
Harari állítása szerint semmi elkerülhetetlen, szükségszerű nincsen a demokráciában. Dacára a demokráciák sikereinek az elmúlt évszázad során, ezek csupán villanások a történelemben. A monarchiák, oligarchiák és egyéb autoriter rendszerek sokkal gyakoribb formái az emberek fölött való uralkodásnak.
A liberális demokráciák ugyanis nem csupán a szabadság és az egyenlőség elvein, hanem bizonyos technológiai feltételeken is állnak. A 21. század második évtizedében azonban a liberalizmus hitelét kezdi veszteni. Harari szerint
A politika egyre inkább törzsies jelleget ölt, és egyre több országban üti fel a fejét a demagógia és az autoriter rendszerek iránti szimpátia. Ezen változások mögött a szerző szerint számos ok, köztük pedig technológiai okok is vannak.
Az információs technológia és a biotechnológia Harari szerint teljesen fel fogják forgatni életünket, illetve rövidesen nem csak ki fogják iktatni az emberi közvetítést, de az emberi vágyakat is uralmuk alá fogják hajtani. Ilyen körülmények között a liberális demokrácia és a szabad piac okafogyottá válhat.
Harari
A múlt évszázad során – mondjuk 1938-ban – az átlagember okkal gondolhatta Harari szerint, hogy a jövő őróla szól. Kivéve, írja, ha az ember zsidó volt vagy nő.
Ha rátekintett az acélmunkásokat ábrázoló propaganda-plakátokra, akkor okkal gondolhatta, hogy a jövő központjában ő maga áll majd. Ma azonban más kifejezésekkel találkozhat az átlagember: globalizáció, blockchain, mesterséges intelligencia (AI), és így tovább. Az átlagember azt is megértheti, hogy ezek már nem őróla szólnak.
A huszadik század során az emberek fellázadtak a kizsákmányolás ellen, és gazdasági erejüket politikai erővé akarták változtatni.
A Brexit és Donald Trump hatalomra jutása a hagyományos szocialista forradalmak ellentéte. A kommunista forradalmak során gazdaságilag létfontosságú, ám elnyomott emberek lázadtak politikai hatalomért. Ma gazdaságilag egyre kevésbé hasznos, ám politikailag még befolyásos tömegek lázadnak. Az új, populista lázadások valószínűleg nem kizsákmányoló, hanem érdektelen elitek ellen fognak történni. A szerző szerint azonban sokkal nehezebb az érdektelenség, mint a kizsákmányolás ellen harcolni.
Harari szerint az egyik központi veszély a munkák megszűnése lehet. A liberális demokráciák ugyanis nem csak egyszerűen szellemileg vonzóak. A szerző szerint azért is sikeresek, mert decentralizált döntéshozataluk ezidáig versenyelőnyt jelentett más államokkal szemben. A sikeres liberális demokráciákat pedig támogatták a tömegek: a szerző szerint a liberalizmus kibékítette a proletárt és a burzsoát, a hívőt és a hitetlent, az európait és az ázsiait. Hívószava a tortából kapott egyre nagyobb szelet volt.
A szelet pedig még nőhet tovább, ám a gazdasági növekedés nem old meg minden társadalmi problémát, amiket a technológiai változás hoz el. Persze eddig is volt olyan, hogy a gépek elvették egyesek munkáit, ám ezek fizikai munkák voltak. A mesterséges intelligencia viszont a gondolkodást igénylő munkákat is veszélyezteti. Harmadik készséget pedig a fizikai és a szellemi készségeken kívül nem ismerünk. A következő évtizedekben az emberi intelligencia még – valószínűleg – erősebb marad, mint a mesterséges. A közeljövőben a legütőképesebb csapatok minden bizonnyal az ember-AI csapatok lesznek.
Ez azonban csak rövid ideig lesz így. 2017 decemberében a Google AlphaZero programja sakkban megverte a Stockfish 8 programot. Míg utóbbi emberek sakkjátszmáinak százain edződött, addig az AlphaZerónak még az alapvető nyitásokat sem tanították meg.
Az AlphaZero azonban így is 28-szor nyert és 72-szer döntetlent hozott ki 100 meccsből. Harari szerint mivel a program sosem játszott emberrel, stílusa egyedi, alkalmanként zseniális volt.
A szerző szerint szintúgy sokat elmond, hogy sakkmeccsek során a kivételesen egyedi és ritka lépéseket tevő játékosok gyakran hívjákfel magukra a figyelmet, és kezdik el őket csalás miatt vizsgálni. A logika e mögött az, hogy a bírók szerint az ilyen lépések gyakran nem emberi, hanem gépi lépések, hiszen annyira egyediek. A kreativitást Harari szerint tehát egyre inkább a gépek, és nem az emberek tulajdonságaként kezeljük. A szerző szerint a kanári – aki az oxigén fogyását jelzi a szénbányában – már nagyban fuldoklik.
A fentiek Harari szerint a digitális diktatúrák korszakát hozhatják el. A veszély a szerző szerint nem az, hogy a robotok fellázadnak és minden embert megölnek, hanem hogy sosem lázadnak fel és kivételes képességeikkel eszközök maradnak zsarnokok kezében.
Harari szerint könnyen elképzelhető, hogy példának okáért egy Észak-Koreához hasonló rezsim hozzájut lakosainak biológiai adataihoz és folyamatosan figyeli azokat. Akik harag jeleit mutatják (megnövekedett vérnyomás, stb.), amikor ránéznek a helyi diktátor képére, azokat gulágra viszik. A történész úgy látja: a mesterséges intelligencia és az algoritmusok kombinációja kifigyelheti legmélyebb érzelmeinket is, és azok alapján manipulálhat bennünket szavazáskor. Így a technológiai haladás a szerző szerint nagyban a diktátorokat segíti.
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
A Nyugatnak tisztában kell lenni egy régi biztonságpolitikai elvvel: az ellenfeled sosem annyira erős, mint gondolod, de te sem.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
És nem lehet érteni a Brüsszelben és Washingtonban egymással szembefeszülő csoportok dinamikáját sem.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
