A lengyel elnök fontosnak nevezte, hogy a képviselők tekintettel legyenek az egész ország érdekeire. A szejm és a szenátus tagjai „nem állhatnak különálló érdekcsoportok szolgálatában, nem kerülhetnek külső befolyás alá” – hangsúlyozta.
Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselők külső befolyásnak engedjenek – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a lengyel parlamentarizmus fennállásának 550. évfordulója alkalmából mondott beszédében.
Az évforduló kapcsán a lengyel parlament két háza összevont ülést tartott a varsói Királyi Várban. A kormány és a püspöki kar tagjai mellett jelen voltak a közép- és a kelet-európai országok előző napi parlamenti csúcstalálkozójának részvevői is, köztük Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepi ülést bojkottálták az ellenzéki tömörülések, a Kukiz´15 kivételével. Grzegorz Schetyna, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnöke kijelentette: „nem lehetünk azokkal, akik megszegik a jogot, az alkotmányt”. Utalt ezzel vélhetően a jelenlegi parlament által jóváhagyott, az ellenzék és az Európai Bizottság által is bírált törvényekre.
Andrzej Duda beszédében áttekintette a lengyel parlamentarizmus hagyományát, kiemelte egyebek között, hogy ez kezdettől fogva „a szabadság közéleti megvalósításának egyik leglényegesebb formáját” jelentette. Ma is „a szejm és a szenátus a szuverén lengyel törvényhozás szervei, náluk magasabb törvényhozó nem létezik” – húzta alá.
Fontosnak nevezte, hogy a képviselők tekintettel legyenek az egész ország érdekeire. A szejm és a szenátus tagjai „nem állhatnak különálló érdekcsoportok szolgálatában, nem kerülhetnek külső befolyás alá” – hangsúlyozta.
A parlamentarizmus lényegének Duda a politikai vitát nevezte. Egyúttal aláhúzta: e vita határait az országért vállalt felelősségtudat, valamint a választási eredmények tiszteletben tartása határozza meg.
A lengyel történészek a lengyelországi parlamenti demokrácia kezdetét 1468. október 9-re teszik, amikor a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalskiban első alkalommal ült össze a kétkamarás parlament: a királyi tanács (szenátus), valamint a járások megválasztott nemesi képviselőiből álló alsóház. Akkor adóügyi, külpolitikai és jogrendszeri kérdéseket vitattak meg. Ezt követően több mint három évszázadon át, Lengyelország harmadik felosztásáig (1795) rendszeresen tartottak parlamenti üléseket. A piotrkówi országos gyűlés közvetlen előzménye a nagy-lengyelországi Kolóban 1468. július 13-án megtartott megyei gyűlés volt. A pénteki megemlékezést erre az időpontra időzítették.
(MTI)
Andrej Babiš Csehországával a legstabilabb közép-európai ország talál vissza Visegrádhoz, újra megerősödhet régiónk régi jó szövetsége. Kohán Mátyás írása.
Betelt a pohár a lengyeleknél.
Szinte már mindenhol ellenállásba ütközik Von der Leyenék terve.
Ők már megcsinálták, nekünk is sikerülhet.
Mivel az oroszok az ukránok hőerőműveit és gázlétesítményeit támadják, így Zelenszkijék Amerikától, Lengyelországtól és Szlovákiától vennének földgázt.
Őket meg sem hívták, miközben Orbán Viktort hosszasan dicsérte Donald Trump.
Mit tudunk honfoglaló őseink táplálkozásáról? Hogyan hatott egymásra a nemesi és a paraszti konyha? Mik azok a technológiák és alapanyagok, amelyeket a ma háziasszonyai is alkalmazni tudnának? Ezekre a kérdésekre ad választ a Kárpátkemence – 1100 év című kötet. A szerzővel beszélgettünk.
Tessék választani!
