Orbán és Salvini újradefiniálja az európai demokráciát

„Egy dolog világosan kirajzolódott előttem mostani svájci, franciaországi, csehországi, magyarországi és olaszországi utazásaim során: az emberek mind a jobb-, mind a baloldalon úgy érzik, hogy ők a Davosi Párt régóta tartó viccei csattanói. 

Budapesten találkoztam Orbánnal, aki újra és újra elutasítja az Európai Unió »liberális demokráciáját«, vagy ahogy páran elismerték, a nép nélküli demokráciát. Ő most vezető személyiség Európában: sikeresen űzte el Soros Györgyöt és annak Nyitott Társadalom Alapítványát Budapestről. Azon évek után, amikor érvényesíthették veszedelmes hatásukat az európai és amerikai politikában, Soros bábjai hazaérkeznek lepihenni, és hol nézzék végig birodalmuk összeomlását, mint Soros szülőhazájában, Magyarországon?

Maga Orbán épp most aratott hatalmas választási sikert hazájában, ahol a kereszténydemokráciával kampányolt, legalábbis ő így hívta. Természetesen vele szemben is megfogalmazódott az a vád, ami Trumppal és a Brexittel szemben is, hogy Putyin-báb volna. És láss csodát, tíz nappal azután, hogy Olaszország új, populista kormánya összeállt, Soros György kiállt a színpadra, és kijelentette, hogy Matteo Salvini, a Liga vezetője egy Putyin-báb. Ugyanakkor elég nagy különbség van aközött, hogy valaki Putyin-báb, vagy hogy egyszerűen csak, mint Trump, felismeri, hogy a világban sokkal veszedelmesebb és sürgetőbb kérdések vannak napirenden, mint Putyin, amelyek azonnali választ igényelnek: például Kína, Irán és Törökország, hogy hármat megnevezzek. 

Az igazgató, Schmidt Mária meghívására meglátogattam a Terror Háza Múzeumot is – a két totalitárius ideológia, a nácizmus és a kommunizmus nevében elkövetett kínzás, háború és politikai elnyomás szörnyűségeinek testamentumát, amit maga Orbán nyitott meg 2002-ben. Minden, ami itt van, azt kiáltja: »tudjuk, milyen szörnyűek tudnak lenni az oroszok« – amit magam is megértek, miután a tengerészetnél szolgáltam a hetvenes és nyolcvanas években.

Most visszatérek Washingtonba, ahol az orosz mumus még mindig hatalmasnak tűnik. De biztos vagyok benne, hogy Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Magyarországon, Svédországban és legújabban Szlovéniában a »szánalmasok« visszavágnak – és nyernek.”