Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden

Kéked száznyolcvan fős település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A szlovák határ mellett fekvő aprófaluba vadregényes tájakon keresztül vezet az út a Zempléni-hegység hol zöldellő, hol kéklő csúcsai között. Kékeden áll a 15. században épült, gótikus eredetű Melczer-kastély, ami az elmúlt évtizedekben kastélyszállóként működött, de ma már elhagyatottan, üresen áll, a birtokot benőtte a gaz. A legenda szerint Mátyás király is megfordult a faluban és megfürdött a Szurok-hegy lábánál eredő meleg vizű, kénes forrásban, amit azóta is Mátyás-forrásnak hívnak. Később strandfürdőt építettek rá, amit a környékbéli emberek fürdőzésre és gyógyításra is használtak. Persze ma már ez sem üzemel, a varázslatos fürdőtelep magára hagyva omladozik.

A településen évtizedek óta a polgármesteri címet rendre megszerző Hunkár Sándor gyakorolja a hatalmat. A falu öt fős képviselő-testületében a polgármester mellett ott ül annak fia és húga is, így állandó többséget képezve rendre a Hunkár-család akarata érvényesül Kékeden.

Hunkár Sándor a Melczer-család egyik leszármazottja, az államosítás előtt nagymamája, Melczer Lilla bárónő volt a település kastélyának tulajdonosa. A Hunkárok felmenői tehát az elmúlt évszázadokban földbirtokosokként élet-halál urai voltak Kéked környékén, így a lapunknak nyilatkozó lakosok szerint

Az egyik kékedi lakos elmondja: Hunkár rendre az arányaiban jelentős számú cigány lakosság megtámogatásával nyeri az önkormányzati választásokat. Szerinte vannak olyanok, akik egyszerű ígéretekkel is megnyerhetők.

A bezárt Melczer-kastély

Korábban több értelmiségi család is letelepedett Kékeden és megpróbálták felvirágoztatni a kiváló adottságokkal rendelkező zempléni falut. Az elkallódással szemben jövőképet ígértek a helyi fiataloknak, pár évre Hunkárt is sikerült megbuktatniuk, végül azonban mégsem tudtak változást elérni a falu életében. Hunkár Sándor visszaszerezte a hatalmat és minden maradt a régiben: az értelmiségi családok és a fiatalok – köztük e riport írója is – elköltöztek a településről. A történelmi Melczer-kastély és a gyógyvizet adó Mátyás-fürdő tovább pusztul, gyerekhangokat pedig már nem hallani az utcákon.

Pontosabban hallani lehet, csak érteni nem. Nem magyar hangok ezek, azonban hosszú évtizedek után, számos sikertelen próbálkozást követően a változás előszelét jelenthetik Kékeden. Szlovákokról van szó,

ennek pedig a falu polgármestere, Hunkár Sándor örül a legkevésbé.

Trianon után elkerült, Schengen után visszakerült

Kéked mindig is Kassa vonzáskörzetébe tartozott, de a trianoni békediktátum elvágta a falut a húsz kilométerre lévő nagyvárostól. Schengen után azonban már egyszerűbb volt átjutni a határon, 2013-ban pedig felavatták a Kékedet a szlovák Abaújnádasddal összekötő utat, így Kassáról ma már minden eddiginél gyorsabban, autóval tizenöt perc alatt el lehet jutni Kékedre, ahol tiszta levegő, végtelen nyugalom és festői szépségű környezet várja a tehetős szlovákokat.

Jönnek is szép számmal és sorra vásárolják fel a magyarok házait. Kéked lakosságát mostanra harminc százalékban a Kassáról kitelepült szlovákok teszik ki, akik a magyar faluból járnak be dolgozni a felvidéki nagyvárosba. Egy másik kékedi lakos, Szalontai Ferenc lapunknak elmondja: a magyar lakosság jól kijön az újonnan megjelent szlovákokkal. „Magyarul köszönnek nekünk, tiszteletben tartják, hogy nem Szlovákiában vannak, hanem Magyarországon” – mondja, majd hozzáteszi: „Nagyon összetartó népség, ilyen szempontból csak tanulhatunk tőlük”.

A Kékeden található történelmi Mátyás-fürdőt mára benőtte a gaz

Kékeden él egy erősen hagyományőrző család. Jurtában laknak, szürkemarhákat tenyésztenek és 15-20 fős, zömében közép-ázsiai juhászokból álló kutyafalkát tartanak a porta őrzésére. „A Zemplénben újra megjelentek a farkasok, így tőlük is meg kell védeni a háziállatokat” – mondja Ferenc. A kékedi lakosok elmondták, hogy ez a nomád család minden évben a napfordulókon hatalmas máglyát gyújt és az ősi magyar hagyományok szerint különböző programokat szervez. Ezekre az összejövetelekre a falu egész lakosságát meghívják, még a szlovákokat is, akik rendre el is mennek mind egy szálig. „A Kassán nagyvárosi életet élő, szlovák polgárok Kékeden jurták között, a máglyatűz mellett ácsorogva tisztelegnek rendszeresen az ősi magyar hagyományoknak” – mondja Weszelovszky Márius kékedi lakos. Az összejöveteleken, habár szóban kommunikálni nem tudnak, békességben, jól kijönnek egymással a magyarok és a szlovákok. „Kézzel-lábbal mutogatunk egymásnak, aztán valahogy a lényeget csak megértjük mindig” – mondja Márius.

A szlovák betelepüléseknek látszólag csak a polgármester nem örül, aki egészen elképesztő lépéseket tesz annak érdekében, hogy hatalmát demonstrálja az átalakulóban lévő lakosság felé. Tekintve, hogy a szlovákok személyében uniós állampolgárok települnek a magyar faluba, az önkormányzati választásokon ők is szavazhatnak, feltéve, ha állandó lakhelyükként Kékedet jelölik meg. A gazdag kassai szlovák polgárok szimpátiáját Hunkár a korábbi módszereivel feltehetően nehezebben fogja tudni megnyerni, így érthető, hogy hatalmát féltve próbál odavágni az elmúlt években betelepült szlovákoknak, akikkel egyébként sem igazán ért szót.

Parkolódíjat akarnak bevezetni Kékeden 

Valószínűleg többek között ennek is tudható be az a kékedi balhé, ami a minap bejárta az országos sajtót. Hunkár Sándor ugyanis kitalálta, hogy

A kékedi önkormányzat azzal indokolta döntését, hogy a házuk előtt parkoló szlovákoktól nem fér el a busz és a kukásautó. Hunkár úgy látta, hogy a helyzet megoldásának legjobb módja, ha egy rendeletre hivatkozva a lakosság körében szétküld egy levelet, amiben felszólítja az embereket, hogy azonnali hatállyal hagyjanak fel a házuk előtt való parkolással, ugyanis az önkormányzat mostantól közterület-használati díjat fizettet a lakosokkal. „Önkormányzatunk több esetben ellenőrizte a közterület használatáról szóló rendelet betartását. Megállapította, hogy Ön engedély nélkül veszi igénybe a közterületet parkolás céljából. Felszólítom, hogy a közterület engedély nélküli használatát azonnal hatállyal fejezze be” – olvashatták a kékedi lakosok a váratlan felszólítást, amelyből az is kiderült, hogy aki nem fizeti meg a közterületi használati díjat, az büntetésből annak ötszörösét kell majd kifizetnie.

Az omladozó Mátyás-fürdő egyik épülete

Az ügyben a minap a Hír TV készített videóriportot, amiben elmondták: az önkormányzat valószínűleg azért hozta meg ezt a rendeletet, mert „a legtöbb nagyvárosban már rájöttek, hogy a parkolás bazi nagy biznisz”, és ezt a nagy pénzt irigyelhette meg a kékedi önkormányzat is. A Hír TV azonban azt már nem tudhatta, hogy a riportjukban emlegetett rendelet valójában nem is létezik és a falu polgármestere minden jogi alap nélkül küldte szét azt a felszólítást, amiben közölte a lakosokkal, hogy mostantól a saját kapujuk előtt is csak pénzért parkolhatnak.

Weszelovszky Márius a Mandinernek elmondja, többedmagával többször is megpróbálta kikérni azt a rendeletet, amelyre a polgármester a felszólításban hivatkozik, de az önkormányzatnál sosem adták oda neki. „Aztán elmentünk a testületi ülésre, ahol Hunkár elszólta magát, hogy nem is hoztak új rendeletet, csak egy 2013-asat frissítettek fel. Ezt sem adták nekünk ide, hiába követeltük, de utólag az interneten megkerestük ezt a rendeletet” – magyarázza a kékedi lakos.

Kiderült, hogy 2013-ban valóban hoztak egy rendeletet a közterület-használatról, de az csupán egy akkoriban zajló filmforgatásra vonatkozott. „Ez arról szólt, hogy a filmet forgatóknak a közterület-használatért négyzetméterenként 200 forintot kell fizetniük” – mondja Márius. Az ügynek mi is utánajártunk, és a felszólítás kiküldésekor Kékeden valóban nem létezett a közterület használatáról szóló rendelet.

                                                                                              A kékedi Szurok-hegy

Weszelovszky Márius kifejti: „Egy kis faluban minden közterületnek számít, ami a kerítésen kívül helyezkedik el. Én a munkám miatt sokat járkálok ide-oda autóval. Ezentúl naponta nyolcszor kell majd ki-be állnom a kapun emiatt az őrültség miatt? Ez teljesen kiverte nálam a biztosítékot!”

Nem csak Weszelovszky háborodott fel azon, hogy az önkormányzat a betelepült szlovákok mellett a falu magyar lakosságát is büntetni akarja a parkolódíjjal. A falubéliek aláírásgyűjtésbe kezdtek, össze is gyűlt közel nyolcvan ember szignója (körülbelül ennyi embernek van autója a településen), az aláírásokat tartalmazó íveket azonban nem vették át a testületi ülésen. A kékedi lakosok szerint egyébként

„Elég lett volna kedvesen megkérni a szlovákokat, hogy álljanak kicsit odébb az autóikkal, biztos vagyok benne, hogy megtették volna. Amúgy is nevetséges ez az egész, hogy a buszok nem férnek el. Három busz jár erre naponta. Egy reggel, egy délben és egy este. Mindig simán elfértek” – magyarázza Weszelovszky Márius, majd hozzáteszi: „én mindig mondtam, hogy ezen a falun már csak a teljes lakosságcsere segíthet, és végül igazam lesz, bár azért magyarként nyilván fáj a szívem, hogy ez Kéked elszlovákosodásával jár együtt. Mindenesetre egyértelműen látszik, hogy a szlovákok fogják alakítani a falu jövőjét, így a polgármesternek is elemi érdeke lett volna, hogy szót értsen velük. Ez persze keménykedéssel nem sikerült”.

Hunkár: Jól kijövök a betelepült szlovákokkal 

A témában Hunkár Sándort is megszólaltattuk. A kékedi polgármester a Mandinernek elmondja: minden hazugság volt, ami a napokban kialakult helyzettel kapcsolatban a médiában megjelent. „A Hír TV úgy vágta meg a nyilatkozatomat, hogy a lényeget direkt kihagyták belőle” – hangsúlyozza. Kifejti, hogy parkolási rendeletről soha egy szó sem esett, kizárólag közterület-használati rendeletről, de aki azt nem tartja be, azt meg fogják bírságolni.

                                                                                  A kékedi Fő utcán nem sok autó jár

A polgármestert szembesítettük azzal, hogy a felszólítások kiküldésekor nem is létezett közterülethasználatról szóló rendelet a faluban, csupán egy korábbi, filmforgatással kapcsolatos rendelet. „Igen, de abban minden benne van” – vágja rá Hunkár, majd hozzáteszi: ebben benne van, hogy aki tartósan igénybe akarja venni a közterületet, legyen szó parkolásról vagy valamilyen anyag lepakolásáról, annak engedélyt kell kérnie az önkormányzattól. A polgármester azt is kiemeli, hogy azért volt szükség épp most erre az intézkedésre, mert már több panasz érkezett arról, hogy az utcán parkoló autók miatt nagyobb járművekkel nem tudnak rendesen közlekedni a faluban. „Ez az egész cirkusz egyébként a településünk belügye.”  

– mondja. Hunkár ugyanakkor leszögezi: nem ápol rossz viszonyt a falu szlovák lakosságával. 

Betelepült szlovák: Hunkár lemigránsozott 

Megkérdezünk egy kékedi szlovák lakost is a kialakult helyzetről, illetve arról, mit gondol a polgármesterről. Ján Očkaják a Mandinernek elmondja: rossz néven vette, hogy korábban Hunkár Sándor lemigránsozta őt, pedig távoli magyar rokonai és felmenői a faluban és annak környékén élnek, bár rokonainak egy része a szebb jövő érdekében már elköltözött Miskolcra vagy Budapestre.

„Négy évvel ezelőtt azért költöztem Kékedre, hogy tápláljam az örökségemet és családot alapítsak itt” – mondja, majd hozzá is teszi rögtön: „pár napja vettem át az első figyelmeztetésem arról, hogy nem tartom be a parkolási előírásokat a saját felhajtómon”. Ján Očkaják dühös amiatt, hogy a falu nem konzultál, nem informál és nem kérdez rá a lakosság problémáira és szükségleteire,

„Hiányolom a képviseletünket a helyi testületből. Jó lenne, ha ülne ott valaki, aki tudja, milyen minden nap Kékedről Kassára utazni” – fejtegeti. Szerinte a főút rossz állapotban van, az út széle járhatatlan és hiányoznak a járdák. „Nem tudok tiszta cipővel beülni az autómba, pedig adófizető polgár vagyok itt” – panaszkodik Ján Očkaják, majd folytatja: „Kékeden megállt az idő. A kastély be van zárva, a fürdő romosan áll, a kulturális emlékeket pedig benőtte a gaz”.

Ján Očkaják hiányolja, hogy nyilvános információk nincsenek közzé téve szlovák nyelven, csak magyarul. „Érdekelne, hogy egy szlovák állampolgár, aki Magyarországon él, hogyan tud bekapcsolódni a falusi testület munkájába” – mondja, majd leszögezi: „A következő választási időszakban szívesen szavaznék olyanra, aki minden lakossal törődik. A szlovákokkal is”.

***

A riport elkészülésében részt vett Csekő Imre és Forgács Ádám.