El tudta volna képzelni Szent-Györgyi Albertet Magyarország élén?

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós 1945 elején nem zárta ki a szovjeteknek, hogy Magyarország élére áll. Erről beszélt Kun Miklós Széchenyi-díjas történész kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

A történész a Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában eddig ismeretlen levéltári forrásokra hivatkozva többek között arról beszélt, hogy miként került Szent-Györgyi Albert a szovjet politika látóterébe.

Szent-Györgyi Albert Kállay Miklós miniszterelnök tudtával igyekezett kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ennek érdekében 1943-ban Isztambulban brit és amerikai diplomatákkal tárgyalt. Erről a németek is tudomást szereztek, később Hitler követelte is Horthytól a tudós letartóztatását; ahogy felidézte Kun.

Szovjet források szerint 1944 augusztusában Horthy Miklós Szent-Györgyi Albert tudomására hozta, hogy ki akarja léptetni Magyarországot a háborúból. A tudós ekkor felajánlotta, hogy Moszkvába utazik megkötni a fegyverszünetet a szovjetekkel. Az indulás kitűzött reggelén azonban a kormányzó meggondolta magát; tette hozzá.

Mindezek ismeretében 1945 elején Molotov szovjet külügyi népbiztos még demokratikus érzelmű, de „használható" emberként tekintett Szent-Györgyi Albertre, aki a szovjeteknek felajánlotta, hogy szerepet vállal a magyar közéletben, akár államfőként is.

Végül Szent-Györgyi Albertet 1945 nyarán, más neves kutatókkal együtt, meghívták a szovjet tudományos akadémia ünnepi évfordulós ülésére Moszkvába, ahol "hímes tojásként" bántak vele, miközben folyamatos megfigyelés alatt állt. Találkozni akart Molotovval és Sztálinnal, de a szovjet vezetők nem fogadták. Valószínűleg azért, mert a róla írt jelentésekből kiderült, hogy szóba akarta hozni a szovjet vezetőknek a Vörös Hadsereg magyarországi atrocitásait és a magyarországi kommunisták „silányságát"; mondta Kun Miklós.

A keddi előadás első alkalma volt a 20. századi magyar történelem útvesztői című, májusig tartó sorozatnak, amelynek következő előadásain Kun Miklós kitér Vorosilov marsall titkos magyar vonatkozású levelezésére, Winston Churchill sikertelen szovjetellenes háborús tervére, Joszif Sztálin publikálatlan magyar vonatkozású hagyatékára, Rákosi Mátyás titkolt moszkvai kapcsolataira, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc KGB általi eltiprására, valamint az 1940-50-es évek kelet-európai koncepciós pereire is. 

(MTI)