Nincsen rózsa Teius nélkül: top 10 erdélyi helységnév

Csókfalva – Minden szépsége ellenére Csókfalva a Csókafalvából rövidült ilyen széppé. Előnyös csere volt, azt meg kell hagyni. A falu Maros megyében található, Marosvásárhely és Szováta között. Csókfalva ma Székelyszentistvánnal és Atosfalvával összenőve alkotja Hármasfalu települést.

Herkulesfürdő – Az impozáns nevű település a monarchia egyik kedvelt üdülőhelye volt Krassó-Szörény megyében.  Neve onnan ered, hogy a rómaiak templomot emeltek itt Herkulesnek, úgy tartották ugyanis, hogy a hévizek Herkulestől függenek; és a környék gyógyvízkincseit ők is ismerték. Most is érdemes ide látogatni, a természeti környezet csodálatos, az épített örökségünket viszont herkulesi erőfeszítéssel tudnánk csak megmenteni. Szerencsére a román impérium meseszép panelekkel kárpótol minket, az elődeink múlékony hagyatékának romlása miatt. A nyitóképen Herkulesfürdőt látják.

Tövis – Nevének eredetét nem kell sokat magyarázni. Érdekes anekdota kapcsolódik a település nevéhez. A kommunista diktatúra idején tilos volt használni a települések eredeti, magyar nevét. Ezen indok alapján tiltotta meg a szigorú cenzor, hogy egy színházi darabban elhangozzék az a mondás, miszerint: „nincsen rózsa tövis nélkül”. A történelmi megbékélés szellemében, csak a város román nevével hangozhatott el a revíziós érzelmek táplálására alkalmas mondat: „nincsen rózsa Teius nélkül”. Ugye mennyivel jobb?

Mese – Egy echte szász település Brassó megyében. Nevét a magyarok rövidítették le Mesére, német eredetiben Meschendorfnak, még szászabbul Meschenderfnek nevezték. A mese akkor fejeződött be, amikor a szászokat egyszerre kitelepítették Erdélyből. Azóta Mesendorf, románosan. Emléküket és vagyonukat megtört szívvel őrzi Románia. 

Négerfalva – A település nevének hallatán nem kell azonnal a szívünkhöz kapni. Nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok színesbőrű lakóinak megalázása él tovább a Beszterce megyei település nevében. A politikailag korrekt elnevezése nem Afroamerikaifalva. A falu neve alapítója után lett „fekete”. Radu Negru egy román bojár volt, aki időlegesen menekült a Máramaros vidékére, s a magyarok megengedték, hogy ideiglenesen letelepedjen háza népével. A történet folytatása közismert. 

Csíkszépvíz – Ez a Hargita megyei település a Gyimesek és Csík között helyezkedik el. A monda szerint Szent László itt itatta meg a lovát és nevezte a helyi forrást szép víznek. Régebben Szépmezőnek is nevezték. 

Ördögkeresztúr – Mi a fenéért nevezi el valaki a faluját az ördög után? Azt nem remélhette senki, hogy ez a név majd szerencsét hoz nekik, ettől rokonszenvesebbnek tűnnek majd a lakói. Pedig pont ez történt, vagyis, hogy Ördög András, a falu tulajdonosa után keresztelték a települést Ördögkeresztúrnak. És hogy ne tűnjenek olyan istentelen pogánynak, a szent kereszt tiszteletére, keresztúr is lettek az ördög mellett. 

Szarvaszó – Ezt a falunevet többféleképpen lehet olvasni. Miután nagyapám történeteinek egyik helyszíne volt ez a Máramaros megyei település, én szívesen gondoltam azt, hogy a szarvas szóból ered. A valóság azonban az, hogy a falu neve az elágazó vízmedrű patakjából ered, azaz szarvból, az aszó pedig a vízfolyás időszakos jellegére utal. Én továbbra is szarvasokat képzelek oda, ami nem is nehéz, ha az ember tudja, hogy a máramarosi rengeteg sok vadállatnak nyújt otthont. 

Szeretfalva – A Szeretfalva és Csókfalva akár egymás mellett is lehetnének, szinte édestestvér a kettő. A szeretet és a csók közeli viszonya ellenére jelentős földrajzi távolság van a két település között, arról nem is beszélve, hogy a szeretet faluja román, míg a csóké magyar többségű település. Szeretfalva Beszterce-Naszód megyében van, a név eredete talán egy személynévre utal. 

Vércsorog – Ez a településnév hiába várja, hogy dicsérjük. Az ördög után nevezett faluval egyetemben az ember inkább elkerüli, hogy ilyen helyen kelljen laknia. Illetve annak is kevesen tudnának őszintén örvendeni, ha a személyi igazolványukban születési helyként az lenne megjelölve, hogy Vércsorog. De ez leginkább a románok baja, a falu egy ideje ugyanis teljesen elrománosodott. Nevét állítólag a környékre jellemző lilás, agyagos közetről kapta. Bihar megyében fekszik.

Plusz 1:
Szencsed – A Szencsed névvel, ugyan az történt, mint Csókfalvával, de ebben az esetben az eredeti név kárára. A semmit nem jelentő Szencsed ugyanis korábban Szentcsend volt. Az ember szívesen ellátogatna olyan helyre, aminek az a neve, hogy Szentcsend. Lehet, hogy a település lakói éppen ezt a csalogató nevet akarták megváltoztatni, hogy a szent csendet megőrizzék, a csendre áhítozó, ám mégis hangos kirándulóktól. A településnek manapság tizenkét állandó lakója van, nem sokat lármáznak. Ideje lenne, hogy visszakapja eredeti nevét.