Romániából is frontális támadás indult: hol a levélszavazás folyamatát, hol az RMDSZ-en keresztül a magyar kormánypártot támadják.
Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament liberális alelnöke az utóbbi időben láthatóan küldetésének tekinti, hogy a magyarországi választások és a hazai belpolitika kapcsán ossza meg intelmeit a nyilvánossággal.
A politikus legutóbbi nyilatkozataiban ismét a jól ismert liberális panelekből építkezett,
amikor kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar közbeszéd szándékosan terelődik külső tényezőkre, miközben az ország szerinte olyan alapvető problémákkal küzd, mint a szegénység, az infláció vagy a korrupció.
A volt Mentsétek meg Romániát Szövetség (a néhai Momentum tevérpártja) Ștefănuță diagnózisa szerint Magyarország fejlődése az elmúlt években megtorpant, és most érkezett el az a sorsfordító pillanat, amikor a választók döntése hosszú távra meghatározhatja az ország irányvonalát – bár az alelnök érveléséből nem nehéz kiolvasni, hogy ő maga melyik irányt tartaná üdvözítőnek.
A politikus nem mulasztotta el hangsúlyozni saját szerepvállalását sem, mintegy erkölcsi alapként hivatkozva arra, hogy ő vezette az Európai Parlament delegációját a Budapest Pride-ra.
Sajátos pátosszal emlékezett vissza arra a pillanatra, amikor állítása szerint 300 ezer ember előtt hirdette a „szabad ország, szabad szerelem” jelszavát, mintegy bizonyítva, hogy fellépése az Orbán-kormánnyal szemben nem új keletű, hanem egyfajta folyamatos ideológiai harc része.
Ștefănuță láthatóan nehezen értelmezi a határon túli magyar közösségek politikai dinamikáját is, hiszen bírálattal illette az RMDSZ-t, amiért a párt nyíltan kampányol a Fidesz mellett Erdélyben. Szerinte ez a fajta elköteleződés csorbítja a választások demokratikus jellegét, különösen annak fényében, hogy a magyarországi ellenzék üzenetei – vélekedése szerint – jóval kevesebb emberhez jutnak el.
Az alelnök okfejtése során odáig ment, hogy megkérdőjelezte egy etnikai alapú párt jogát az ideológiai állásfoglaláshoz. Ștefănuță szerint az RMDSZ-nek vagy minden magyart képviselnie kellene azonos távolságtartással, vagy el kell fogadnia az „elfogultság” vádját.
Különös figyelmet szentelt a levélszavazatok begyűjtésének és szállításának gyakorlatára is, amelyet a civil szférára hivatkozva nevezett aggályosnak.
A politikus számára elképzelhetetlennek tűnik, hogy a választók bizalommal legyenek egy politikai szervezet iránt a szavazatok célba juttatása kapcsán, és kijelentette, hogy ő maga kizárólag a konzulátusra vagy a postára bízná a voksát. Mondandóját azzal a némileg teátrális, a demokratikus világra való általánosító hivatkozással zárta, miszerint ilyen gyakorlat sehol máshol nem létezik, ezzel is hangsúlyozva távolságtartását a közép-európai politikai realitásoktól.
Azzal nincs problémája a korábban az USR színeiben politizáló, most független alelnöknek, hogy Romániában is létezik a levélszavazás intézménye, amikoris a külföldön élő román állampolgár postán adja fel a szavazatát.
Úgy tűnik, a román Declic nevű civil szervezetnél is most érezték elérkezettnek az időt egy újabb látványos, bár némileg túlfűtött akcióra, amikor „Ne manipulálják az erdélyi szavazatokat a magyarországi választásokon” címmel indítottak petíciót. A magukat függetlennek láttatni kívánó, ám a progresszív USR politikai céljaihoz láthatóan ezer szállal kötődő aktivisták ezúttal
a román hatóságoktól várnak határozott fellépést, mintegy a magyarországi választási folyamat önjelölt felügyelőjeként.
Érvelésük szerint a levélszavazás jelenlegi mechanizmusa nem felel meg az általuk elvárt átláthatósági sztenderdeknek, így szerintük a manipuláció veszélye nemcsak elméleti, hanem szinte borítékolható. Az egyik legnagyobb romániai civil közösségként aposztrofált csoportosulás olyannyira aggódik a demokrácia tisztaságáért, hogy a hatóságoktól a lebonyolítás tételes vizsgálatát követeli, mintha egy idegen állam választási eljárása felett bármiféle joghatósága lenne a román szerveknek.
Ez a fajta retorika, amely a biztonság hiányára és a rendellenességekre épít, egy didaktikus, rövid animációs videóban érte el a csúcspontját, ahol a Declic aktivistái igyekeztek közérthetővé – vagy inkább szájbarágóssá – tenni aggályaikat. A videó lényegében egy csokorba gyűjti mindazokat a „rendellenességeket”, amelyeket az elmúlt hetekben a választási folyamat kritikusai, civilek és különböző megfigyelők hangoztattak.
Cristian Tudor Popescu újságíró habzó szájjal azt posztolta: „Az RMDSZ Putyinra szavaz”, majd kritizálta az erdélyi párt magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját.
Ellenben Dorin Florea, Marosvásárhely korábbi (nem a magyarbarátságáról híres) polgármestere támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt. A politikus, aki két évtizeden át irányította a várost, óva intett a hirtelen váltástól a jelenlegi bizonytalan politikai környezetben.
Ne kövessétek el azt a hibát, hogy azt hiszitek, túl sokáig volt hatalmon és mást kerestek, különösen a jelenlegi helyzetben”
– fogalmazott.
Bár Florea hivatali ideje alatt a helyi közösségek közötti viszony nem volt mentes a súrlódásoktól,
a politikus mostani üzenetében az államférfiúi tapasztalatot és a stabilitást helyezte előtérbe. A videóban felidézte, hogy még Maros megye prefektusaként ismerte meg Orbán Viktort, és már akkor elismerte politikai képességeit.
Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint
„meg kell becsülni” azt a munkát, amit Orbán Viktor végzett Magyarországért „ezekben a viharos időkben”.
Florea szerint a jelenlegi magyar miniszterelnök olyan karakteres politikai irányvonalat képvisel, amelyre Európának a közeljövőben nagy szüksége lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A Dnyeszter-melléki konfliktus rendezése körül egyre élesebb a feszültség: Ukrajna katonai fellépést szorgalmaz, miközben Moldova tart a következményektől. Szakértő szerint a térség destabilizálása nemcsak Moszkva, hanem Kijev irányából is reális kockázat.
Nyitókép: Yumiko Kurashige / AFP
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.
Wáberer György és Balogh Levente a választások előtt vállalta fel nyíltan pártszimpátiáját.
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
A következő évek nagy kihívása, hogy tudunk-e nagy párttá nőni – mondja Toroczkai László. Milyen politikát terveznek a következő négy évre? Miért gondolja, hogy romolhat a demokrácia állapota? Mire számít a gazdaságban? Interjú a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Négy bizottságban is fideszes politikus tölti be az elnöki szerepet.
Csütörtök délelőtt óriási volt tapasztalható a Budapesti Értéktőzsdén.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke kifogásolta, hogy Magyar Péter a saját sógorát nevezte ki igazságügyi miniszternek.
A leendő Tisza-kormány gazdasági minisztere komoly önellentmondásba keveredett.
