Romániából is frontális támadás indult: hol a levélszavazás folyamatát, hol az RMDSZ-en keresztül a magyar kormánypártot támadják.
Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament liberális alelnöke az utóbbi időben láthatóan küldetésének tekinti, hogy a magyarországi választások és a hazai belpolitika kapcsán ossza meg intelmeit a nyilvánossággal.
A politikus legutóbbi nyilatkozataiban ismét a jól ismert liberális panelekből építkezett,
amikor kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar közbeszéd szándékosan terelődik külső tényezőkre, miközben az ország szerinte olyan alapvető problémákkal küzd, mint a szegénység, az infláció vagy a korrupció.
A volt Mentsétek meg Romániát Szövetség (a néhai Momentum tevérpártja) Ștefănuță diagnózisa szerint Magyarország fejlődése az elmúlt években megtorpant, és most érkezett el az a sorsfordító pillanat, amikor a választók döntése hosszú távra meghatározhatja az ország irányvonalát – bár az alelnök érveléséből nem nehéz kiolvasni, hogy ő maga melyik irányt tartaná üdvözítőnek.
A politikus nem mulasztotta el hangsúlyozni saját szerepvállalását sem, mintegy erkölcsi alapként hivatkozva arra, hogy ő vezette az Európai Parlament delegációját a Budapest Pride-ra.
Sajátos pátosszal emlékezett vissza arra a pillanatra, amikor állítása szerint 300 ezer ember előtt hirdette a „szabad ország, szabad szerelem” jelszavát, mintegy bizonyítva, hogy fellépése az Orbán-kormánnyal szemben nem új keletű, hanem egyfajta folyamatos ideológiai harc része.
Ștefănuță láthatóan nehezen értelmezi a határon túli magyar közösségek politikai dinamikáját is, hiszen bírálattal illette az RMDSZ-t, amiért a párt nyíltan kampányol a Fidesz mellett Erdélyben. Szerinte ez a fajta elköteleződés csorbítja a választások demokratikus jellegét, különösen annak fényében, hogy a magyarországi ellenzék üzenetei – vélekedése szerint – jóval kevesebb emberhez jutnak el.
Az alelnök okfejtése során odáig ment, hogy megkérdőjelezte egy etnikai alapú párt jogát az ideológiai állásfoglaláshoz. Ștefănuță szerint az RMDSZ-nek vagy minden magyart képviselnie kellene azonos távolságtartással, vagy el kell fogadnia az „elfogultság” vádját.
Különös figyelmet szentelt a levélszavazatok begyűjtésének és szállításának gyakorlatára is, amelyet a civil szférára hivatkozva nevezett aggályosnak.
A politikus számára elképzelhetetlennek tűnik, hogy a választók bizalommal legyenek egy politikai szervezet iránt a szavazatok célba juttatása kapcsán, és kijelentette, hogy ő maga kizárólag a konzulátusra vagy a postára bízná a voksát. Mondandóját azzal a némileg teátrális, a demokratikus világra való általánosító hivatkozással zárta, miszerint ilyen gyakorlat sehol máshol nem létezik, ezzel is hangsúlyozva távolságtartását a közép-európai politikai realitásoktól.
Azzal nincs problémája a korábban az USR színeiben politizáló, most független alelnöknek, hogy Romániában is létezik a levélszavazás intézménye, amikoris a külföldön élő román állampolgár postán adja fel a szavazatát.
Úgy tűnik, a román Declic nevű civil szervezetnél is most érezték elérkezettnek az időt egy újabb látványos, bár némileg túlfűtött akcióra, amikor „Ne manipulálják az erdélyi szavazatokat a magyarországi választásokon” címmel indítottak petíciót. A magukat függetlennek láttatni kívánó, ám a progresszív USR politikai céljaihoz láthatóan ezer szállal kötődő aktivisták ezúttal
a román hatóságoktól várnak határozott fellépést, mintegy a magyarországi választási folyamat önjelölt felügyelőjeként.
Érvelésük szerint a levélszavazás jelenlegi mechanizmusa nem felel meg az általuk elvárt átláthatósági sztenderdeknek, így szerintük a manipuláció veszélye nemcsak elméleti, hanem szinte borítékolható. Az egyik legnagyobb romániai civil közösségként aposztrofált csoportosulás olyannyira aggódik a demokrácia tisztaságáért, hogy a hatóságoktól a lebonyolítás tételes vizsgálatát követeli, mintha egy idegen állam választási eljárása felett bármiféle joghatósága lenne a román szerveknek.
Ez a fajta retorika, amely a biztonság hiányára és a rendellenességekre épít, egy didaktikus, rövid animációs videóban érte el a csúcspontját, ahol a Declic aktivistái igyekeztek közérthetővé – vagy inkább szájbarágóssá – tenni aggályaikat. A videó lényegében egy csokorba gyűjti mindazokat a „rendellenességeket”, amelyeket az elmúlt hetekben a választási folyamat kritikusai, civilek és különböző megfigyelők hangoztattak.
Cristian Tudor Popescu újságíró habzó szájjal azt posztolta: „Az RMDSZ Putyinra szavaz”, majd kritizálta az erdélyi párt magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját.
Ellenben Dorin Florea, Marosvásárhely korábbi (nem a magyarbarátságáról híres) polgármestere támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt. A politikus, aki két évtizeden át irányította a várost, óva intett a hirtelen váltástól a jelenlegi bizonytalan politikai környezetben.
Ne kövessétek el azt a hibát, hogy azt hiszitek, túl sokáig volt hatalmon és mást kerestek, különösen a jelenlegi helyzetben”
– fogalmazott.
Bár Florea hivatali ideje alatt a helyi közösségek közötti viszony nem volt mentes a súrlódásoktól,
a politikus mostani üzenetében az államférfiúi tapasztalatot és a stabilitást helyezte előtérbe. A videóban felidézte, hogy még Maros megye prefektusaként ismerte meg Orbán Viktort, és már akkor elismerte politikai képességeit.
Kifejtette továbbá, hogy véleménye szerint
„meg kell becsülni” azt a munkát, amit Orbán Viktor végzett Magyarországért „ezekben a viharos időkben”.
Florea szerint a jelenlegi magyar miniszterelnök olyan karakteres politikai irányvonalat képvisel, amelyre Európának a közeljövőben nagy szüksége lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
A Dnyeszter-melléki konfliktus rendezése körül egyre élesebb a feszültség: Ukrajna katonai fellépést szorgalmaz, miközben Moldova tart a következményektől. Szakértő szerint a térség destabilizálása nemcsak Moszkva, hanem Kijev irányából is reális kockázat.
Nyitókép: Yumiko Kurashige / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
„A kormány visszalépett a módosítási szándéktól” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Nagy János arra a közkézen forgó állításra is reagált, hogy a volt miniszterelnök a választás éjszakáján árulással vádolta volna saját stábját.
Emmanuel Macron nevét szinte mindenki ismeri, de vajon tudja, ki vezeti jelenleg Franciaország kormányát? És mi a helyzet Romániával vagy éppen a Csendes-óceán egyik apró szigetállamával? Tesztelje tudását a Mandiner kvízében!
Mi emlékszünk, emlékszünk mindenre.
A Csíkszereda elnöke drámai képet festett azokról a körülményekről, amelyek között a csapat küzdött.
A választások óta eltelt időben érdemi kormányzást nem nagyon láttunk. Fut az abszolút filmszínház, miközben másokat próbálnak erőből lenyomni.
Az Európai Bizottság szerint nincs jogalapja az ukrán importtilalom fenntartásának.
Forsthoffer Ágnes is szóba került.
