A franciák, a románok és a lengyelek is kongatják a vészharangot: kulcsmutatóban került az élmezőnybe Magyarország (TÉRKÉP)

Az Európai Unió egészségügyi rendszereit vizsgáló egyik legfontosabb mutató arra világít rá, mi történik azokkal, akiknek szükségük lenne orvosi ellátásra, de végül nem jutnak hozzá. Ahogy Sebestyén Géza fogalmazott: „Az egyik legnagyobb félelem minden egészségügyi rendszer kapcsán ugyanaz. Mi történik azokkal, akiknek szükségük lenne ellátásra, de nem kapják meg azt?” Hozzátette: „Ez az a pont, ahol a statisztika hirtelen emberi sorsokról kezd szólni.”

Az uniós átlag szerint a lakosság 2,5 százaléka számol be arról, hogy bár szüksége lett volna orvosi ellátásra, nem jutott hozzá. Ez első látásra alacsony aránynak tűnik, azonban európai léptékben így is milliókat érint. Magyarország ebben a mutatóban kedvező helyen áll: a rendelkezésre álló adatok alapján mindössze 

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a nemzetközi összehasonlítás még erőteljesebb képet mutat. Mint írta: 

Egyes országokban ez az arány 4–12 százalék között mozog, Görögországban pedig eléri a 12,1 százalékot is, ami többszöröse a magyar értéknek.

A közgazdász úgy látja, a mutató arra is rávilágít, hogy a hozzáférés kérdése kulcsfontosságú terület az egészségügyben. „Ha egy ország képes alacsonyan tartani a kielégítetlen egészségügyi szükségleteket, 

– fogalmazott. Hozzátette, a kérdés az, hogy a közbeszéd képes-e felismerni ezt az eredményt, vagy továbbra is kizárólag a rendszer hiányosságaira fókuszál.

A nyitókép illusztráció (Pexels)