Fordulat történt az uniós rangsorban.
Az Európai Unió egészségügyi rendszereit vizsgáló egyik legfontosabb mutató arra világít rá, mi történik azokkal, akiknek szükségük lenne orvosi ellátásra, de végül nem jutnak hozzá. Ahogy Sebestyén Géza fogalmazott: „Az egyik legnagyobb félelem minden egészségügyi rendszer kapcsán ugyanaz. Mi történik azokkal, akiknek szükségük lenne ellátásra, de nem kapják meg azt?” Hozzátette: „Ez az a pont, ahol a statisztika hirtelen emberi sorsokról kezd szólni.”
Az uniós átlag szerint a lakosság 2,5 százaléka számol be arról, hogy bár szüksége lett volna orvosi ellátásra, nem jutott hozzá. Ez első látásra alacsony aránynak tűnik, azonban európai léptékben így is milliókat érint. Magyarország ebben a mutatóban kedvező helyen áll: a rendelkezésre álló adatok alapján mindössze
körülbelül 1 százalék azok aránya, akik nem jutnak el a szükséges ellátáshoz, ami jelentősen az uniós átlag alatt van.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a nemzetközi összehasonlítás még erőteljesebb képet mutat. Mint írta:
„Ha körbenézünk Európában, éles kontraszt rajzolódik ki.”
Egyes országokban ez az arány 4–12 százalék között mozog, Görögországban pedig eléri a 12,1 százalékot is, ami többszöröse a magyar értéknek.
A közgazdász úgy látja, a mutató arra is rávilágít, hogy a hozzáférés kérdése kulcsfontosságú terület az egészségügyben. „Ha egy ország képes alacsonyan tartani a kielégítetlen egészségügyi szükségleteket,
akkor hosszabb távon egészségesebb, produktívabb társadalmat épít”
– fogalmazott. Hozzátette, a kérdés az, hogy a közbeszéd képes-e felismerni ezt az eredményt, vagy továbbra is kizárólag a rendszer hiányosságaira fókuszál.
A nyitókép illusztráció (Pexels)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A nyugati országokban a baloldali pártok lettek az iszlamisták leglelkesebb támogatói. De mi vezethetett ide? Hajdú Tímea írása.
Az európai vezetők már évek óta tolják a háborús retorikát.
Akár minden negyedik kút is érintett lehet.
A tét 90 milliárd euró.
A magyar vállalkozók is a francia társaik sorsára jutnak, ha jön a Tisza-kormány.
„Én és az Edda-tábor, akik értik és érzik, hogy én miről írtam és miről írok 52 éve, ők a szeretet országát akarják tovább építeni” – jelentette ki a Mandinernek a Kossuth-díjas előadó.
A változások több mint 2000 utast érintenek.
Azt mondta, az ő politikai tanácsadóik „legalább egy kicsit értik, hogy mik is a választások”
