Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.

Az ukrán kulturális minisztérium szerint több mint 2,1 millió múzeumi tárgy van az oroszok által megszállt területeken, az Ukrajna által 2022 óta visszafoglalt területekről pedig a megszállás alatt bizonyítottan több mint 35 ezer múzeumi tárgyat raboltak el. Az ukrán tárca szerint márciusig Oroszország 1707 kulturális örökségi helyszínt és 2503 kulturális létesítményt rombolt le vagy rongált meg Ukrajna területén, köztük a mariupoli színházat.
Ukrajna egyes régiói már 2014 óta orosz megszállás alatt állnak, és a kulturális intézményekből sok eredeti dokumentum elveszett, megsemmisült vagy eltűnt. Moszkva a lefoglalt régiók gyűjteményei feletti ellenőrzést igyekezett hivatalossá tenni, 2023-ban módosította a jogszabályokat, hogy az ellenőrzése alá vont Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék 77 ukrán múzeumát felvegye a nemzeti katalógusába, ami szinte lehetetlenné teszi az elrabolt műtárgyak visszaszerzését.

Tetjana Berezsna, akit tavaly októberben neveztek ki Ukrajna kulturális miniszterévé, kijelentette, hogy az ország gyűjteményeinek megőrzésének érdekében azok anyagának digitalizálását prioritásként kezeli.
Ha előzetesen digitalizáltuk volna őket, akkor tudnánk, hány tárgyat loptak el, és azok hogyan néznek ki”
– magyarázta.
Alina Docenko, a Herszoni Művészeti Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy a múzeumból több ezer műtárgy tűnt el Herszon orosz megszállása alatt. „Bementem, és üres raktárakat, üres polcokat láttam. Megroggyantak a lábaim, és csak leültem a fal mellé, mint egy gyerek” – mesélte. Az Ukrajna elleni orosz háború megkezdése előtt, 2022-ben a múzeum több mint 14 ezer műalkotást őrzött. Docenko és a helyi lakosság által készített videofelvételek szerint az oroszok visszavonulásukkor a gyűjtemény nagy részét teherautókon az Oroszország által annektált Krím félszigetre vitték.
Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.
Docenko azonban már évekkel a háború kitörése előtt lefényképezte a gyűjtemény teljes anyagát, digitális archívumot hozott létre, amit az oroszok elől sikerült elrejtenie. Az archívum lehetővé teszi, hogy az Interpol segítségével megtalálják az eltűnt műtárgyakat és felelősségre vonják a tetteseket. Ugyanakkor Ukrajna nagy részén ilyen dokumentáció nem létezik, ami nagyon megnehezíti a kifosztott múzeumok műtárgyainak visszaszerzését.
Az orosz kulturális minisztérium nem válaszolt az AP hírügynökség kérésére az ukrán múzeumokból állítólagosan eltávolított tárgyakról. Korábban az elfoglalt területeken az orosz hatóságok által kinevezett tisztviselők a műtárgyak eltávolítását azok védelmével magyarázták. Anna Sosonszka, az ukrán főügyészség háborús bűncselekményekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy jelenleg 23, kulturális bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárást folytatnak. Hozzátette, hogy a herszoni múzeum ügyét a digitális archívum miatt kiemelten kezelik.
Sosonszka közlése szerint az orosz erők gyakran elviszik a múzeumok tárgykatalógusait és egyéb dokumentációját, ami megnehezíti a hiányzó tárgyak leltárának létrehozását. Sosonszka arra is rámutatott, hogy a kulturális bűncselekmények a nemzetközi jog hatálya alá tartoznak, és elévülési idő nem vonatkozik rájuk.
(MTI)
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP