Hollik–Soproni-vita: Ellehetetlenül vagy épp él és virul a civilszféra?

Péntek este a Mathias Corvinus Collegiumban vívott verbális csatát a civiltörvényről Hollik István KDNP-s parlamenti képviselő, kormányzati politikus és Soproni Tamás, a Momentum alelnöke. A Momentum alelnökét idegenbe is hangos és aktív szurkolótábor kísérte. A vita során, ha úgy tartotta kedvük, néha bekiabálták, hogy „CÖF”, de azt is élvezettel számolták, hogy Hollik hányszor mondja azt, hogy „Soros”. 

Melyik a nagyobb, erősebb, népszerűbb párt? A KDNP vagy a Momentum? – tette fel az este első kérdését a vitázóknak Kereki Gergő moderátor. 

„Erős kezdés” – jegyezte meg Hollik István, aki úgy értelmezte a kérdést, hogy létezik-e KDNP. Ezt követően némi humorral kijelentette, hogy a Kétfarkú Kutya Párt szerint létezik, ezzel pedig nem kíván vitába szállni. Komolyra fordítva a szót végül azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP között szövetség van, ami a két párt közötti értékazonosságnak köszönhető. Ezért a Fidesz-KDNP együtt rendelkezik támogatottsággal. 

„Ha a méréseket nézzük, akkor egyértelmű a helyzet, hogyha arra fordítjuk le a kérdést, hogy kinek van nagyobb befolyása az országban, akkor is egyértelmű a helyzet. Azon vagyunk, hogy ezt megváltoztassuk” – mondta Soproni Tamás. 

Új SZDSZ és a magyar demográfia

Mi a Momentum? Az új SZDSZ vagy egy XXI. századi, jövőre nyitott, teljesítményelvű párt? – vezette fel második kérdését Kereki. 

Soproni szerint a Fidesz-KDNP-vel ellentétben a Momentum nem akar megszüntetni más pártokat. Úgy látja, hogy Magyarországon volt egy vízió, amit úgy hívtak, hogy Ausztria. De a rendszerváltás óta nem értük utol Ausztriát, sőt sorra hagytak le minket a régiós versenytársak. A teljesítményelvűségre reflektálva Soproni sietősen megjegyezte, hogy ma az kap bónuszt, aki „a leghűségesebb, és aki egy perc alatt a legtöbbször tudja kimondani, hogy Soros. Mondjuk ebben én nyernék, mert nagyon gyorsan beszélek.”

„Az a jó hírem van, Tamás, számodra, ha te azt mondod, hogy ti hisztek a teljesítményelvűségben és a jövőre nyitottságban, akkor azt tudom mondani, hogy »metoo«. És mi ezt nem is csak mondjuk, hanem meg is valósítjuk” – szúrt oda Hollik. Ezt követően kifejtette, hogy a kormány egykulcsos adóval és alacsony személyi jövedelemadóval ösztönzi a teljesítményt. A családokat és a gyermekvállalást pedig családi adókedvezménnyel támogatja, mert aki a jövőre nyitott, annak a jövő legfontosabb problémáival kell foglalkoznia. A képviselő szerint ez a demográfia. „Lehet itt Magyarországon bármilyen jó politikát folytatni, ha nem lesz kinek” – szögezte le a politikus. 

Jó házasság, jó barátság

„Szerintem is teljesítményelvű a kormány, csak mi mást gondolunk teljesítmény alatt. Voltak már olyan korok, amikor jól házasodni az teljesítmény volt, gondoljuk Tiborcz Istvánra, vagy persze jó barátságokat kötni, lásd Mészáros Lőrinc. Az is egy fontos teljesítmény” – jelentette ki a Momentum alelnöke. Szerinte Magyarországon egymillió ember él generációs szegénységben, a Fideszben pedig nincs szolidaritás. A születésszámokkal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a magyarok akkor fognak több gyereket vállalni, ha az oktatás, az egészségügy és a vállalkozási lehetőségek is jobbak lesznek az országban.

Hollik zokon vette, hogy Soproni szerint a fideszeseknek a jól házasodás a teljesítmény: ezt a dolgozókra irányuló sértésként könyvelte el. Kijelentette, hogy a munka érték, sőt Istentől kapott hivatás; a képviselő szerint a Fidesz szeretné elérni, hogy mindenki tudjon dolgozni, aki akar.  Ehhez közel kerültünk szerinte, ugyanis hét év alatt tizenkét százalékos munkanélküliségről négy százalékos munkanélküliséget értek el. Hollik úgy gondolja, hogy lehet kritizálni a kormányt, és azt sem állította, hogy „ma ami itt van, az tejjel-mézzel folyó Kánaán.”

Ennek ellenére úgy vélte, az a felelős eljárás, ha megnézzük, hogy „honnan indultunk el 2010-ben, és hova jutottunk. 2010- ben 120 ezer forint nettó volt az átlagbér. Ma ennek majdnem a duplája” – mindezt szerinte úgy érték el, hogy az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig folyamatosan három százalék alatt van. „Ezt a két kritériumot a szocialistáknak egyszer sem sikerült teljesíteniük. Azt gondolom, hogy jó úton járunk” – zárta gondolatmenetét a politikus. 

Rabszolgatartó fideszes nagyurak és a nógrádi cigánygyerekek

„Jó, most szépen áttérünk a népszavazási kezdeményezés kérdésére” – vetette közbe a moderátor.  „Hogy áll az aláírásgyűjtés?” – kérdezte Kereki a Momentum alelnökétől.

Soproni a kérdés megválaszolása előtt elmesélte egy nógrádi és hevesi aprófalvakban járatos szociális munkás történetét, aki elmondta neki, hogy a faluban néhány cigánygyerek közmunkás szeretne lenni. „Ide jutottunk. Ez szemlélteti leginkább, hova jutottunk 2010-2017 között” – mondta az alelnök. Egyébként az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban hozzátette, hogy már az első héten húszezer aláírás gyűlt össze. 

„Ne haragudj. Ezzel azt akartad mondani, hogy a közmunkaprogram rossz, és nem szükséges?” – vágott közbe Hollik. Soproni szerint a közmunkaprogram egy feudális rendszernek az alapjait tette le, ami olyan környezetet teremt, ahol a fideszes nagyurak saját földjeiken dolgoztatják az embereket. Ezért nem vezette volna be ezt a programot a Momentum, mert nem szeretnének „rabszolgaként használni szegény embereket”. 

A moderátor határozottan visszatért a civiltörvény témájára, amikor  felvetette, hogy ennek a tematizálása a Fidesznek kedvez, hiszen a nemzeti konzultáció végével éppenséggel kifulladhatna a Soros-kampány. „Nem érzitek-e, hogy a Fidesz kottájából játszotok?” – kérdezte Kereki, a közönséget igen jó kedvre derítve. 

Soproni nem így látta. Szerinte az a probléma, hogy a pártok ma vagy „sorosoznak” vagy „összefogásoznak”, ez a két téma van. Mindkettő fájdalmas, és egyik sem érdekli az embereket. 

„Miről szól ez a törvény? Miért kellett ezt elfogadni?” – kérdezte a moderátor Hollik Istvántól.  A képviselő sem bírta ki, kicsit visszatért a közmunkaprogramra, és leszögezte, hogy „olyan embereket sikerült bevonzani a munka világába, akik korábban soha nem dolgoztak, segélyen éltek.” Hollik hozzátette, hogy ötvenezer ember talált vissza az elsődleges munkaerőpiacra a közmunkaprogram segítségével. Szerinte ez nagyon fontos eredmény, majd megkérdezte Sopronit, hogy ő mégis milyen programot vezetett volna be helyette. 

Magyar és orosz civiltörvény

„Civiltörvény?” – mondta ki a varázsszót a moderátor. 

Hollik erre kifejtette, hogy Magyarország szuverén jogállam, ahol a pártokat demokratikus úton választják meg a magyarok, ezért külföldről pártokat finanszírozni nem lehet. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt egy olyan jelenséggel találkoztak, hogy külföldről finanszírozott civil szervezetek politikai tevékenységet végeznek. „Az akkori Momentumot Hallgatói Hálozatnak hívták” – mondta Hollik. Ezek a szervezetek aktív médiával és nemzetközi jelenléttel rendelkeztek. Hollik szerint azzal nincs gond, hogy civil szervezetek politikai tevékenységet folytatnak, a külföldi támogatás viszont problémás. 

Ezek után összefoglalta a törvény lényegét: „Azoknak a szervezeteknek, akik 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülnek, ennek a támogatásnak a tényét önbejelentési alapon regisztrálniuk kell. Erről szól ez a törvény.” Hollik kifejtette: ez egy, a Velencei Bizottság szerint is legitim, transzparenciát elősegítő cél. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a bizottság az orosz civiltörvényt joggal kritizálta, mert a magyar törvénnyel szemben az orosz ténylegesen korlátozza a szervezetek tevékenységét. A politikus kiemelte, hogy az egyik Soros-szervezet, a Helsinki Bizottság a LIBE meghallgatáson hazudott a civiltörvényről, amikor azt mondta, hogy az ellehetetleníti a szervezeteket. „Ti is ezt mondtátok. Az a helyzet, hogy ez nem állja ki a valóság próbáját” – utalt a Momentumra Hollik. 

Soproni kijelentette, hogy a civiltörvény kapcsán ők már az alapvetéssel sem értenek egyet. „Külföldi pénz áramlik be az országba. Ez egy tök jó dolog” – jegyezte meg. Szerinte nincs gond azzal, ha magyar rászorulókhoz jut a külföldi pénz. Úgy gondolja, hogy ezek a civil szervezetek tökéletesen átláthatóan működnek, sőt: „Átláthatóbbak, mint számos kormányzati szerv, vagy oligarchának a működése”. 

„Az lenne a kérdésem, hogy ha komolyan idegen befolyástól félünk és rettegünk...melyik vajon az ijesztőbb, 7,2 millió forint, az, amit a Norvég Civil Alap ad arra, hogy hajléktalanoknak vegyünk enni, vagy ezermilliárd forint hitel az oroszoktól Pakson?” – replikázott a momentumos alelnök. Soproni szerint ez a törvény nem az átláthatóságról szól, mert megbélyegzi azokat a szervezeteket, amelyeket megtűr éppen, illetve amelyeket nemkívánatosnak tart. Kifejtette, hogy ez a törvény olyan világ felé vezet, ahol nincs az államnak alternatívája. „Ez az ijesztő” – szögezte le. Az alelnök úgy vélte, hogy egy olyan állam, amely ellenségeinek tartja a civil szervezeteket, az a fejlődés ellensége. 

A valóság tagadása és az LMBTQ

„A politikában nagyon nagyon veszélyes a valóság tagadása. A krónikus valóságtagadás pedig a legsúlyosabb politikai betegség” – jelentette ki Hollik, felszólítva vitapartnerét: „Mutass már nekem egyébként olyan TASZ-programot, amely ne a kormányt támadta volna, és alapvetően egyébként jótékony és humán célokat fogalmazott volna meg.” 

„Jogsegélyszolgálat. Akár LMBTQ-embereknek, akár cigány embereknek. Ez nem a kormány ellen van, ugye?”– vágta rá Soproni. „Szerintem alapvetően a kormány értékrendjét támadják.” – érkezett a válasz Holliktól. „A cigányok nem férnek bele?” – kontrázott az alelnök. „Nem. Az LMBTQ-ra gondoltam” – helyesbített a KDNP-s. Szerinte az Alaptörvényben meghatároztak értékeket, amelyeket ezek az emberek teljesen nyilvánvalóan támadnak. 

 „Tudod, hogy Magyarországon hány civil szervezet működik? Hatvankétezer. Mennyit támogatnak külföldről? Hetvenet. Nagyjából a civilszervezetek egy ezrelékét” – mutatott rá Hollik. A politikus elmondta, hogy a kormány csökkentette a civil szervezetek adminisztratív terheit, és megkönnyítette például az adó egy százalékának nekik való adományozását. 

„A civil szféra él és virul, kedves Tamás. Senki nem lehetetleníti el őket, senki nem nehezíti meg az életüket. Az a helyzet, hogy abból a hetven civil szervezetből, aki fent van a külföldről támogatandó szervezetek listáján, nagyon sok valóban büszke a támogatásra. Egy Máltai Szeretetszolgálat, egy Bátor Tábor Alapítvány. Csak az a helyzet, hogy egyike sem mondja azt, amit ti állítotok. Ti azt mondjátok, hogy a civil szervezetek érdekében léptek föl azért, mert őket ellehetetlenítik. De ők ezt nem állítják. Ezt ti állítjátok, ezért mondom, hogy a valóságot tagadjátok” – szögezte le Hollik István, aki szerint egyedül azok a szervezetek támadják élesen ezt a törvényt, akiket Soros György finanszíroz, és akik nem értenek egyet a magyar kormány értékrendjével. A politikus hangsúlyozta, hogy ezekkel a szervezetekkel a kormány politikai vitában áll, de nem akarja őket ellehetetleníteni. Az átláthatóság viszont egy vitában is fontos. 

A számok makacs dolgok

Soproni szerint viszont pont az az ijesztő a törvényben, hogy kiszemelnek egy csoportot és őket bélyegzik meg. 

„Bocsánat, a civiltörvénnyel? De hogy? Ez egy általános, generális szabály” – vágta közbe Hollik. 

Soproni szerint „ez egy általános gyűlöletkeltés.” Úgy látta, hogy a törvénynek egyetlenegy célja van, a hatalomban maradás. Ezért nincs szó az oktatás helyzetéről, PISA-tesztekről, az egészségügyről, a szociális politikáról, mert inkább erről beszéltek. 

Ezzel szemben Hollik szerint a momentumosok egyszerűen nem látják, hogy mik a legnagyobb kihívások Magyarország előtt. „Tudod hogy mennyi volt egy átlag nővérnek a bére?” – jött újra a számokkal a KDNP-s. „Neked az a feladatod, hogy ezt elmondd” – válaszolt ingerülten Soproni. 

 „Nekem az a feladatom, hogy a valósággal szembesítselek, kedves Tamás” – vágta rá Hollik. „Menjél el nógrádi falvakba, és ott nézd meg a valóságot. Nem számokból kell a valóságot látni” – jelentette ki Soproni. „A stílus tényleg maga az ember” – jegyezte meg erre Hollik.

A KDNP-s politikus részletesen elmondta, hogy minden évben országjárást tartanak, ahol találkoznak az emberekkel. A közvélemény-kutatási adatok szerint az emberek pedig azt szeretnék, hogy a megkezdett úton menjen tovább a Fidesz. 

„Ma egy nővérnek a bére körülbelül a dupláját éri, mint érte 2010-ben” – vetette be ismét a csodafegyvert Hollik. „És az infláció?” – érkezett a segítség a közönség soraiból Soproninak

Hollik szerint „ha megnézzük az elmúlt hét év inflációját, az éppen harmada a 2002-2010 közöttinek. Az tizennégy százalék. Vonjátok le belőle. Hét év alatt nyolcvan, kilencven százalékos béremelést tudtunk elérni. Nem azt mondom, hogy elég. Azt gondolom, hogy jó úton járunk.” Ezt követően utalt arra, hogy a szocialisták csak egyszer emeltek bért, azzal pedig elindították az ország eladósítását. A Fidesz viszont szerinte felelős gazdaságpolitikát folytat. 

Soproni elismerte, hogy bizonyos embereknek nőtt a bére Magyarországon. Itt elsősorban a háromgyerekes, felső-középosztálybeli családokra gondolt. Szerinte a baj az, hogy közben a társadalomban olyan árkok nőttek, amelyeket nagyon nehéz lesz reparálni. A közvélemény-kutatások szerinte inkább azt bizonyítják, hogy mennyire romlott párt a Fidesz-KDNP. 

Eltérő célok

A moderátor Soproninak címezte a következő kérdést: „A civiltörvénnyel kapcsolatban mondtad azt, Tamás, hogy a Fidesznek az egyetlen célja ezzel a törvénnyel a hatalomban maradás. Mi a Momentum célja a népszavazással? Csak azért kérdezem, mert maguk az érintett civilszervezetek: a TASZ, az Amnesty és a Helsinki tartja alkalmatlan eszköznek a népszavazást. Nem az adatbázisépítés a cél?” 

A momentumos alelnök szerint több eszköz van. Az ő céljuk az, hogy megvalósuljon ez a népszavazás, és vonják vissza a törvényt. Soproni kijelentette: nekik nincsenek olyan Kubatov-listáik, amiben az is benne van, hogy ki a rossz magyar és ki a jó magyar. Az is cél viszont, hogy gyengüljön a Fidesz. 

„Végre elárultad, hogy mi a konkrét célotok. A Fideszt akarjátok megbuktatni, csak az a helyzet, hogy a Fidesz-ellenességből nem lesz nemzetépítés. Ahhoz az nagyon kevés. Ennyit tud a mai magyar ellenzék, titeket is beleértve” – kontrázott Hollik. Mindezek után megjegyezte, hogy a magyar civilszervezetek háromnegyede közösségépítő tevékenységet folytat. Aki valamilyen érdekvédelmi vagy politikai tevékenységet folytat, az kevesebb mint másfél százaléka a civileknek, csak azoknak a hangja sokkal nagyobb. Szerinte ezt a törvényt a civil társadalom nem kritizálja. 

Soproni kitartott amellett, hogy a civiltörvény veszélyes, mert rossz folyamatokat indít el. Szerinte Oroszországban is fokozatosan kezdték el a civil szervezetek elleni küzdelmet. A Momentum alelnöke a vita utolsó harmadában sajátos dicsérettel illette a kormány politikusait: „A XXI. század legsikeresebb politikusai vagytok, machiavellista értelemben.” 

De Holliknak is maradt még a puskaporból: „amikor már nincs már más érv, akkor jönnek ezek a ködös, megfoghatatlan jogállamiság-kritikák...Ezt csinálja az összes Soros-szervezet.” Soproni szerint mindenkinek aktívan tennie kell a társadalomért, vagy civilként vagy politikusként: „ezt a két utat javaslom mindenkinek.” 

Fotók: Havasi Máté, MCC