Nézőpont Intézet: A migráció kapcsán a jogrenddel kell szolidárisnak lenni

2017. november 24. 10:10

Fodor Csaba a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a migráció kapcsán leginkább a jogrenddel kell szolidárisnak lenni.

2017. november 24. 10:10

A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint antiszolidarizmus az, hogy minden menedékkérőt be kell fogadni, szolidárisnak a jogrenddel kell lenni.

Fodor Csaba az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában azt mondta, az elmúlt 2,5 évben nagyjából 2 millióan érkeztek Európába illegális úton. A szolidaritás egyfajta értelmezése szerint nem velük, hanem a jogrenddel kell szolidárisnak lenni, és oda kell vinni a segítséget, ahol a probléma kialakult, vagyis azokba az országokba, ahonnan a menekültek elindulnak.

Elmondta még, baloldali perspektívából nézve azt a kérdést kell feltenni: tíz évvel ezelőtt, amikor a mostani migránsok országaiban a konfliktus kipattant, akkor nem volt szolidaritás? Megjegyezte, az elmúlt 20 évben amiatt aggódtak a Nyugaton, hogy Közép-Európa táptalaja lesz a kártékony nacionalizmusnak, de kiderült, hogy ez most inkább a Nyugatot sújtja, Közép-Európában pedig hazafiasság van.

(MTI)

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mindjárt
2017. november 24. 14:36
Mégis mit mondjon Fodor Csaba a milliárdokért amit a magyaroktól lopott pénzből kapja a cigánytól? Mondja, hogy nem vezet a fidesz? :)
SilentBob
2017. november 24. 12:03
https://youtu.be/W1sLydrwqlI
Antigoné
2017. november 24. 12:01
Meglehetősen érthetetlen (logikai fukfenc), hogy az emberi jogokat védelmező NGO-k miért nem védik az embereket védő állami jogokat ( határvédelem, nemzeti szuverenitás stb.) Hogyan oldható fel ez az ellentmondás szerintük (ja, és mellesleg pártolják a jogsértést,az illegális határátlépést)?
SilentBob
2017. november 24. 11:59
Nyolc nemzet nyelvén szóltam életemben és minden fajták lelke fürdetett. S most mégis, mégis áruló vagyok, a minden-eszme sajgó árulója, most mégis bősz barlanglakó vagyok, vonító vad, ki vackát félti, ója, vadállat, tíz köröm és csattogó agyar s ki eddig mondtam: ember! -, most azt mondom: magyar! Hajam csapzottra borzolom, mint gubancos csepűt és szürke kócot és gőggel viselem fajtám egyenruháját: a foltozott darócot. Mert annak fia vagyok én, ki a küszöbre téve, a külső sötétségre vettetett, kit vernek ezer éve, kit nem fogad magába soha a béke réve! Mit bánom én a történelmet s hogy egykoron mi volt! Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő, mikor anyád sikolt?! Európa, én nagy mesterem, lámcsak mivé lett fogadott fiad! Mily korcsbeszédű, hitvány, elvetemült és tagadó tanítvány. Addig paskolta áztatott kötél, míg megszökött és elriadt. Fáj a földnek és fáj a napnak s a mindenségnek fáj dalom, de aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom! Idegen-vérű és beszédű kenyeres jópajtásaim, kikkel együtt bolyongtam az emberiség ligetét, kiket szerettem, s kik szerettétek lágy szivem nyitott és éneklő sebét, nekem is fáj, higyjétek el, hogy zord a szóm és homlokom setét. Nekem is fáj, hogy búcsuzom, mert immár más utakra kell mennem, de így zeng most a trónjavesztett magyar Isten parancsa bennem s én nem tagadhatom meg Őt, mikor beteg és reszkető és nincs többé hatalma, mikor palástja cafatos és fekvőhelye szalma. Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom. Sok tévelygés és sok kanyar után jutottam el ide: ha bűnös is, magyar s ha tolvaj is, magyar s ha gyilkos is, magyar, itt nincsen alku, nincsen semmi "de".
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!