Orbán Viktor: Fél éve még senki nem akart hallani a békéről, ma pedig mindenki erről beszél (VIDEÓ)
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
„Soros György képes lenne megváltoztatni az Egyesült Államok politikai tájképét” – állítja az izraeli származású amerikai Rachel Ehrenfeld, az American Center for Democracy igazgatója a Mandinernek. A neokon körökhöz tartozó Ehrenfeld az iszlamista terrorizmus szakértőjeként ismert Amerikában, a minap pedig a Danube Intézet vendége volt Budapesten. Interjúnk.
Gondolom, hallott a Soros-plakátkampányról Magyarországon. Mit gondol a plakátokról?
Imádom őket! Orbánt azért támadják, mert meg akarja őrizni a magyar kultúrát. Van egy cikkem, abban benne van, hogy mit gondolok az ügyről.
Soros tevékenységét lehet természetesen negatívan értékelni, de ezek a plakátok nem az emberek alantas indulatait próbálják megmozgatni?
Szóval miért válasszuk Soros Györgyöt a migrációellenes kampány főalakjának? Azért, mert – ahogy Orbán és az önök külügyminisztere is megjegyezte – olyan lobbiszervezeteket pénzel, amelyek a migrációt támogatják. Belenéztem a CEU curriculumába, és az egyre balosabb, progresszívebb. Globalizáció, klímaváltozás… Persze mindenki azt tanít, amit akar, de úgy tanítják, mintha ez lenne az igazság.
Ha nem is tetszik, hagyni kell őket. Ez az oktatás szabadsága, az egyetemi autonómia, nem?
Engem leginkább a bolsevikok kezdeti időszakára emlékeztet. Az orosz forradalom után Lenin megváltoztatta a kommunista ideológia terjesztésének stratégiáját. Megváltoztatta a narratívát: egy hamis narratívát propagált, és azt mondta, ez az igazság. Mert hát ki akarná ellenezni az igazságot? Most is ez folyik számos szinten, a saját narratívájukat hirdetik, aláássák a demokratikus értékeket. A nyugat pedig vétkes abban, hogy mindezt nem volt hajlandó észrevenni. Például amikor a Hamasz indult a választásokon Palesztinában 2006-ban: mivel illegális szervezet voltak, más néven indultak. Mindenki tudta, hogy ez a Hamasz, de az izraeliek és az amerikaiak is nem vettek erről tudomást. Persze a Hamasz nyert. Aki megadta nekik az elismerést, az Condoleezza Rice volt, aki találkozott velük Egyiptomban, s ezzel legitimálta őket. A Hamasz reformistának mutatta magát és a politikai iszlámról beszéltek. Az iszlám amúgy is politikus vallás, politikai mozgalom is. Rendben vagyok a muszlimokkal, amíg elmennek a mecsetbe, naponta ötször imádkoznak, és úgy viselkednek a társadalomban, mint bárki más. Mint a keresztények vagy a zsidók. Itt elválasztjuk egymástól az egyházat és államot, de ilyen nincs az iszlámban.
Olvassa el ezt is: Az Orbán-kormány Soros-plakátjai nem antiszemiták
Térjünk vissza Sorosra. Nem lehet, hogy Orbán Viktor túlbecsülte Soros amerikai jelentőségét, és ő csak egy milliárdos a sok közül arrefelé?
Nem. Ugyan már! Sokkal fontosabb figura ő az Egyesült Államokban! Nagyon-nagyon fontos! A kommunizmus leomlásáig Magyarországon is csak iskolásoknak adott iskolatejet, amit nagyon szép. Régen Amerikában nem csinált semmit, 1994-ben aktivizálódott. Az első dolog, amit csinált, miután szerzett pár millió dollárt a Bank of Englandtől, az a drogliberalizáció támogatása volt. Írtam akkor egy cikket a Wall Street Journalba, amiben feltettem a kérdést:
Azért fordítottam rá figyelmet, mert úgy gondoltam, hogy a pénzével és tekintélyével képes megváltoztatni az Egyesült Államok politikai tájképét.
Ez nem csak megalomán álmodozás? Tényleg képes lenne erre?
Ma számos tagállamban legális az orvosi célokra használt marihuána. Azért promotálta a drogliberalizációt, mert a saját pénze is benne volt. Egyedül képes volt megváltoztatni az ezzel kapcsolatos hozzáállást. Régen bolondnak néztek volna valakit Amerikában, aki drogliberalizációról beszél. Ma ez teljesen elfogadott. És Soros tette ezt elfogadhatóvá. Az emberek használják a drogot, és egyesek keresnek rajta. Soros szervezetek ezreit pénzeli a világon. Szervezetek ezreit.
Hogyan tesz egy-egy ügyet elfogadhatóvá? Egyszerűen csak pénzeli az azt támogató szervezeteket?
Újra meg újra, állandóan témává teszi. Ezt csinálták a kommunisták is. És sok pénze van erre. Nem sokkal azután, hogy promotálni kezdte a drogliberalizációt, alapított egy irodát Los Angelesben, ahol illegális bevándorlóknak adtak jogi tanácsokat. Cikkeket ír és előadásokat tart arról, hogy a kapitalizmus rossz dolog.
Magyarországon a Soros által támogatott szervezetek a kormányzati átláthatóság hirdetői. Ő átlátható Amerikában?
Éppenséggel ő áll a Transparency International mögött is. Vannak vitás pénzügyek a Transparency környékén is. Az országokat pedig Soros pénzügyi és politikai érdekei alapján minősíti. Ez minden, csak nem átlátható.
Mi a helyzet Soros átláthatóságával?
Rengeteg adat került elő azzal kapcsolatban, hogy miként támogatta például Obama kampányát, de a mainstream média nem foglalkozott vele.
Ön oknyomozott Soros György után.
Az már régen volt. De sok mítosz kering róla. Amikor Clintonék laktak a Fehér Házban, Soros felajánlotta nekik a Nyílt Társadalom Alapítványt. Végül Clintonék nem vették át, hiszen ott voltak nekik a Clinton Alapítványok.
A plakátkampány miatt itthon már azok is kezdik megkedvelni Sorost, akik amúgy nem kedvelték korábban.
Ettől még amit Soros megtett, azt megtette. Mondott elég sok mindent, ami mentén el lehet indulni.
Legismertebb könyve arról szól, hogy kik pénzelik a terrorizmust. Kik?
A könyv már kicsit régi, azóta sok új fejlemény van, de az alapvető dolgok ugyanazok. Hogy kik pénzelik a terrorizmust? A bankok. Hol a pénz? A bankokban.
És mely bankok?
Általában a bankok. Amikor Szaúd-Arábia nagy üzleteket támogat, s azt mondja, hogy például 4, 5 millió dollárt ad valamire, akkor hozzáteszi, hogy ebből 0,5 milliónak bizonyos „jótékonysági” szervezetekhez kell mennie.
Donald Trump ugyanakkor nemrég újította meg a fegyverkereskedelmi megállapodást Szaúd-Arábiával.
Nem vagyok Szaúd-Arábia barátja, de sokkal inkább nekik adnék el fegyvert – micsoda választási lehetőségek! –, semmint a rivális Iránnak. A szaúdiaknak nincs atomfegyvere és nem akarják romba dönteni a világot – az irániak viszont igen. És mit csinálnak a fegyvereikkel? Tárolják őket a sivatagban? Khomeini ajatollah a Muszlim Testvériség tanítványa volt, az ideológiája nagyon hasonlít a kommunista ideológiára. Van még egy fontos dolog, az iszlám bankrendszer, ami viszonylag új jelenség és kiválóan alkalmas a pénzmosásra. Mindenkinek, aki velük üzletel, fizetnie kell a zakátot. De hova megy a zakát, az adomány? Ezt az imám dönti el. És a pénz nagyon gyakran terroristaszervezeteknél köt ki.
Mit lehet mindezzel kezdeni?
A bankoknak meg kell felelniük a helyi szabályozásoknak. Szóval a törvényhozások tudnak tenni bármit is.
A könyve kapcsán született meg az amerikai Kongresszus által elfogadott „Rachel törvénye” is. Ez micsoda pontosan?
Miután megjelent a könyv, egy szaúdi milliárdos beperelt Londonban rágalmazásért. Ha én önt beperelem rágalmazásért Amerikában, nekem kell bizonyítanom a rágalmazást. Európában viszont a bepereltnek kell bizonyítania, hogy nem rágalmazott. Ezután a Kongresszus hozott egy törvényt, miszerint külföldi rágalmazási ítéletet nem lehet alkalmazni az Egyesült Államokban. Szólásszabadságért küzdő angol szervezetek megkerestek később, hogy segítsek nekik elérni, hogy módosítsák az angol törvényeket is, de ezek a törvények 19. századi eredetűek, amelyekhez ragaszkodnak az angolok. A szólásszabadság kérdése gazdasági háború kérdése is, hiszen akinek nem tetszek, de van pénze, az könnyedén beperelhet.
***
Rachel Ehrenfeld a terrorizmus és a gazdasági hadviselés szakértője, az American Center for Democracy és azon belül is az Economic Warfare Institute (Gazdasági Hadviselés Intézet) igazgatója. A Hebrew University School of Law-n végzett. Korábban a Columbia Egyetem Háború és Béke Tanulmányok Intézetének (Institute of War and Peace Studies) előadója volt, valamint kutatott a New York University School of Law-ban. Számos nagy amerikai és angol lap szerzője, politikai irányvonaltól függetlenül (Wall Street Journal, New York Times, Newsweek, Guardian, Washington Times, Huffington Post, National Review), tévés kommentátor a CNN, a Fox News és más adók műsoraiban. Eddig három kötete jelent meg: Funding Evil; How Terrorism is Financed and How to Stop It (2003); Evil Money, Encounters Along the Money Trail (1994); Narco-Terrorism; How Governments around the World used the Drug Trade to Finance and Further Terrorist Activities (1992).