„Nem vagyunk Európa Achilles-sarka” – A Corvinuson járt a horvát államfő

Kedden délután a Corvinus Egyetem doctor honoris causa, vagyis diszdoktori címet adományozott Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnöknek.

Rostoványi Zsolt, a Corvinus volt rektorának rövid bevezetője után Lánczi András, az egyetem jelenlegi rektora mutatta be Grabar-Kitarović munkásságát. A horvát államfő a zágrábi egyetem angol-spanyol szakának elvégzése után a bécsi diplomataképzőben folytatta tanulmányait. 1992-ben a horvát tudományos és technológiai minisztérium nemzetközi kooperációval foglalkozó részlegén helyezkedett el, ezután pedig külügyminiszteri tanácsosként dolgozott. Grabar-Kitarović politikai pályafutása 2003-ban kezdődött meg, amikor beválasztották a horvát parlamentbe. Ivo Sanader kormányában az európai integrációért felelős miniszter posztját töltötte be; ebben a minőségében komoly szerepet játszott az uniós csatlakozási tárgyalások során. 2005 és 2008 között külügyminiszter volt, majd hazája amerikai nagykövetévé nevezték ki. 2011-ben a NATO főtitkárhelyettese lett, 2015-ben pedig Horvátország első női köztársasági elnökévé választották.

Lánczi felidézte, hogy Grabar-Kitarovićnak ez a harmadik látogatása a Corvinuson, és kijelentette, hogy a díszdoktori címmel a horvát államfőnek az európai integráció és a tudományos kooperáció iránti elkötelezettségét kívánják elismerni.

Kolinda Grabar-Kitarović köszönőbeszédében hangsúlyozta a közép-európai együttműködés fontosságát. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Horvátország 1102 után Magyarország részét képezte, így a horvátok és a magyarok történelme egymásba fonódott. Grabar-Kitarovic kiemelte Hunyadi Mátyás példáját, akit a horvátok legnagyobb királyaik között tartanak számon. „Meghalt Mátyás, oda az igazság” – idézte fel horvátul a közismert mondást. Mátyás arra törekedett, hogy országa minden lakója igazságos elbánásban részesüljön, szilárd jogrendszert és hatékony adminisztrációt hozott létre, emellett korának egyik legműveltebb uralkodója volt, udvara az európai humaniórák egyik központjává vált.

Grabar-Kitarović kifejtette: a közép-európai országoknak törekediük kell arra, hogy különbségeik helyett azokat az értékeiket helyezzék előtérbe, melyek összekötik őket. Mint mondta: fordulópontot élünk meg, a globális kihívások próbára teszik az egyes országok erejét, ám ez egyben alkalom arra is, hogy a közös múltból és értékekből merítve kinyilvánítsuk az egységünket. „Szilárdan hiszem, hogy egy erősebb Közép-Európa egy erősebb Európai Uniót jelent” – tette hozzá.

A horvát államfő ezután Horvátországnak az euroatlanti együttműködésben betöltött szerepéről beszélt. Mint mondta, Horvátország elutasítja a többsebességes Európa gondolatát és azt a stigmát, miszerint Közép-Európa a kontinens Archilles-sarka lenne. Hangsúlyozta a tizenkét közép-európai országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés jelentőségét. Grabar-Kitarović szerint a kezdeményezés lehetővé fogja tenni, hogy a közép-európai fiatalok a hazájukban is jó álláshoz és fizetéshez jussanak, így pedig kivehetik a részüket hazájuk gazdasági és társadalmi fellendüléséből. A Három Tenger Kezdeményezés kiemelt prioritásaként nevezte meg a közös infrastrukturális beruházásokat, melyek az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger közti térség gazdasági növekedésének alapjául szolgálnának. Horvátország a Krk-szigeti cseppfolyosítottgáz-fogadó megépítésével járul hozzá Közép- és Kelet-Európa gázellátásának biztosítához – mutatott rá.

Grabar-Kitarović kijelentette: Horvátország Közép-Európa mellett a földközi-tengeri térségre is kiemelt figyelmet fordít. A menekültválság kapcsán figyelmeztetett arra, hogy a régió instabilitása az egész kontinensre kihat. „Ha tanultunk valamit ezekből a sajnálatos eseményekből, akkor az az, hogy tovább kell erősítenünk az együttműködést” – fogalmazott. „Első kézből tapasztaltuk, hogy a részleges és egyoldalú megoldások hiábavalók ilyen horderejű eseményekkel szemben” – tette hozzá. A nyugati-balkáni útvonalat zárva kell tartani, ennek érdekében pedig a migrációs krízist kiváltó problémákat tartósan rendezni kell.

A délkelet-európai országokkal kapcsolatban Grabar-Kitarović elmondta: Horvátország támogatja ezen államok csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A csatlakozási tárgyalások szerinte túl hosszú ideje tartanak valódi előrelépés nélkül, ezért nagyobb elkötelezettség szükséges az EU és a NATO részéről az irányukban.