Kedden délután a Corvinus Egyetem doctor honoris causa, vagyis diszdoktori címet adományozott Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnöknek.
Rostoványi Zsolt, a Corvinus volt rektorának rövid bevezetője után Lánczi András, az egyetem jelenlegi rektora mutatta be Grabar-Kitarović munkásságát. A horvát államfő a zágrábi egyetem angol-spanyol szakának elvégzése után a bécsi diplomataképzőben folytatta tanulmányait. 1992-ben a horvát tudományos és technológiai minisztérium nemzetközi kooperációval foglalkozó részlegén helyezkedett el, ezután pedig külügyminiszteri tanácsosként dolgozott. Grabar-Kitarović politikai pályafutása 2003-ban kezdődött meg, amikor beválasztották a horvát parlamentbe. Ivo Sanader kormányában az európai integrációért felelős miniszter posztját töltötte be; ebben a minőségében komoly szerepet játszott az uniós csatlakozási tárgyalások során. 2005 és 2008 között külügyminiszter volt, majd hazája amerikai nagykövetévé nevezték ki. 2011-ben a NATO főtitkárhelyettese lett, 2015-ben pedig Horvátország első női köztársasági elnökévé választották.
Lánczi felidézte, hogy Grabar-Kitarovićnak ez a harmadik látogatása a Corvinuson, és kijelentette, hogy a díszdoktori címmel a horvát államfőnek az európai integráció és a tudományos kooperáció iránti elkötelezettségét kívánják elismerni.
Kolinda Grabar-Kitarović köszönőbeszédében hangsúlyozta a közép-európai együttműködés fontosságát. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Horvátország 1102 után Magyarország részét képezte, így a horvátok és a magyarok történelme egymásba fonódott. Grabar-Kitarovic kiemelte Hunyadi Mátyás példáját, akit a horvátok legnagyobb királyaik között tartanak számon. „Meghalt Mátyás, oda az igazság” – idézte fel horvátul a közismert mondást. Mátyás arra törekedett, hogy országa minden lakója igazságos elbánásban részesüljön, szilárd jogrendszert és hatékony adminisztrációt hozott létre, emellett korának egyik legműveltebb uralkodója volt, udvara az európai humaniórák egyik központjává vált.