A Jobbik alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy a kormány a sarkalatos törvényt megkerülve, rendeletben készül módosítani a közigazgatási bíróvá válás szabályain – mondta Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján.
Staudt Gábor szerint a kormányzat úgy próbálja beállítani, mintha csak arról lenne szó, hogy a közigazgatási gyakorlatért jár majd plusz pont, valójában azonban az új szabályok a közigazgatási bíróvá válás pontrendszerén úgy változtatnának, hogy egy 6-8 éves gyakorlattal rendelkező bírósági titkár kétszeres hátrányba kerülhet egy közigazgatásban dolgozó jogi előadó mögött, akinek nincs bírósági gyakorlata. Úgy vélte: egy ilyen pontrendszer alapján korlátlanul be lehet nyomni bírónak a közigazgatásban vagy akár a minisztériumokban dolgozó embereket.
Belenyúlás
Hangsúlyozta: arra már volt példa, hogy a kormány sarkalatos rendelkezéseket feles törvénnyel akart áthágni, legutóbb a plakáttörvény esetében, azonban az már az „arroganciának és a pofátlanságnak” egy újabb szintje, hogy most rendelettel szeretnének sarkalatos rendelkezést igénylő tárgyköröket szabályozni. „A Fidesz nagyon félhet, hogy ha 2018 előtt rendeletekben, ily módon bele szeretne nyúlni a független igazságszolgáltatás rendszerébe” – fogalmazott Staudt Gábor. Közölte: ha kell, a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Hangsúlyozta: nem szabad lebecsülni a közigazgatási bíróságok szerepét, hiszen ott közbeszerzéseket, adózást, választási eljárást és közérdekű adatokat érintő kérdésekben is születnek döntések.
Trócsányi László igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek hétfőn elküldött közleményében azt írta: az Igazságügyi Minisztérium (IM) fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők. A miniszter és az államtitkár szerint a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz – például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása –, amelyeket nem tudnak teljesíteni. A Jobbik választójogi cenzussal kapcsolatos elképzeléséről kérdésre válaszolva Staudt Gábor azt mondta: ez már korábban is szerepelt a Jobbik elképzelései között és egy választójogi csomag egy eleme, amely még kidolgozás alatt áll. Úgy vélte: nem ördögtől való ötlet és társadalmi vitára kell bocsátani, hogy alapfokú végzettséghez kössék a választójogot. Szerinte ez nem feltétlenül jelenti a nyolc általános elvégzését, hiszen az idősek esetében ez lehet négy elemi iskolai végzettség is.