Szombaton Kínába utazott hivatalos látogatásra Orbán Viktor és Szijjártó Péter. Tárgyaltak a Budapest-Belgrád vasútvonalról, és arról, hogy a magyar állam megvásárolja a pekingi magyar nagykövetséget. A kínai Eximbank a teljes beruházás 85 százalékát fedező, azaz mintegy 467 milliárd forintos hitelt ajánlott a Budapest-Belgrád vasútvonal finanszírozására, amit húsz év alatt, 2,5 százalékos kamattal kellene visszafizetni. A végleges megállapodás őszre várható.
Az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a kínai kormány a magyar-kínai kétoldalú együttműködést, ami az ázsiai országban a legmagasabb kategória – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Pekingben a közmédiának, az Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével folytatott hivatalos tárgyalások után.
Orbán Viktor helyi idő szerint szombat délelőtt megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai államfővel, Li Ko-csiang miniszterelnökkel, majd a két kormányfő jelenlétében az Országos Népi Gyűlés épületében több megállapodás is született a két ország között.
A tárgyalások és a megállapodások után Szijjártó Péter a közmédiának elmondta: Kínában azokat az országokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekkel a kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pekingi kormány. Értékelése szerint így a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok előtt újabb lehetőségek nyílnak.
Így hiteleznék a kínaiak a Budapest-Belgrád vasútvonalat
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy
Ez jó kiindulási alapnak tekinthető, és ha viszonylag gyorsan sikerül lezárni a tárgyalásokat, az őszi Kína-Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig – amelyet Budapesten tartanak – elkészíthető lesz a tenderkiírás is - tette hozzá a politikus. Kérdésre elmondta, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik.
A miniszter tájékoztatott arról a megállapodásról is, hogy a magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel növelése érdekében tárgyalások kezdődnek a Kínába irányuló magyar gyümölcsexport lehetőségéről, ami a magyar agráriumnak óriási gazdasági jelentőségű lenne. Megegyezés született továbbá arról, hogy a kínai fejlesztési bank 79 millió dolláros hitel keretében újabb magyarországi projektet, a Wanhua-BorsodChem termelékenységet fejlesztő, környezetvédelmi típusú beruházását finanszírozza.
Megvesszük a pekingi magyar nagykövetséget
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Sanghaji Aranytőzsde szintén megállapodott, amely alapján a BÉT-en létrejön egy kifejezetten kínai, keleti irányú kereskedést folytató részleg, és a BÉT jelenti majd a Sanghaji Aranytőzsdének a regionális platformot.
A miniszter végül elmondta, hogy – a kínai jogi rendszerhez képest kivételes eljárásban – a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására.
A Kínában tartózkodó magyar delegáció programjának részeként Szijjártó Péter szombat reggel tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a hivatalos megbeszélések után megkoszorúzta a Tienanmen téri Hősök emlékművét.
Orbán Erdoğannal is találkozott Pekingben
Orbán tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is a Pekingben vasárnap kezdődő Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum előtt.
Áttekintették a magyar-török kétoldalú kapcsolatokat, Erdoğan pedig meghívta Orbánt Ankarába, amit a magyar miniszterelnök köszönettel elfogadott – közölte Havasi Bertalan sajtófőnök. Havasi azt is elmondta: hamarosan átadják Budapesten a felújított Gül Baba türbéjét, és az ünnepségen várhatóan Recep Tayyip Erdoğan is részt vesz majd.
(MTI)
Nő az illegális határátlépés Ukrajnában, Oroszország friss értékelést adott a régió vezetőiről, és diplomáciai botrány robbant Boszniában. Ezek voltak a nap hírei.
„Nem mindegy, hogy utazunk vagy menekülünk” – reagált Kapu Tibor kérdésére a miniszterelnök.
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
Őszintén beszélt az orosz külügyminiszter.
A háború legkeményebb kérdései továbbra is nyitottak, és nem közelednek az álláspontok.
Azzal az amerikai dezinformációs szakértővel interjúzott a Lakmusz, aki dezinformációt terjesztett Hunter Biden laptopjával kapcsolatban, és erre még csak rá sem kérdeztek.
