Három hónappal a választások után egyre több a kínzó kérdés.
„Hála Istennek, vége a kampánynak, így már nem ömlik az a mocsok, amit szívlapáttal dobáltak ránk…, a Fidesz kormányzásához képest a tatárjárás egy laza, hétvégi programnak tűnt” – minderről még 2026. május 12-én beszélt Tarr Zoltán. A ma már miniszterként funkcionáló tiszás politikus a kijelentését természetesen nem támasztotta alá konkrét tényekkel. Pedig jómagam is kíváncsi lettem volna, mégis milyen párhuzam állítható fel az 1242-es kataklizma és a 2010-2026-os időszak között. 1242-ben egyes számítások szerint a magyarság egynegyede vesztette életét, míg a mögöttünk hagyott 16 évben több mint egymillió fővel nőtt a magyar állampolgárok száma. De tényleg nem érdemes szembesíteni Magyar Péter csapatát a kijelentéseikkel, főleg ha tényekről van szó.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár nyílvesszők záporoztak volna körülöttünk, nem pedig az egymilliós fizetések, például Tarr Zoltáné! Francesca Rivafinoli írása.
De ne is ragadjunk le a tatárjárásnál. Úgyis régen volt már, és egy igazán haladó tiszás nem vesződik olyan szellemi gyakorlatokkal, mint hogy mérlegre tegye azt az időszakot, amikor a magyarság negyedét kiírtották, azzal a 2010-2026-os kormányzati ciklussal, amikor teljesen egyértelműen a jó dolgok számosabbak voltak, mint a rosszak. Figyelmünket irányítsuk most arra az időszakra, amikor Magyar Péter és politikustársai még ellenzékben voltak. Akkor egyetlen állítást ismételgettek, újra és újra: az ország gazdasági helyzete katasztrofális. Az államkassza állítólag kiürült, az állam működése fenntarthatatlan volt, a gazdaság pedig az összeomlás szélén egyensúlyozott.
Ha mindez igaz volt, akkor felmerül egy egyszerű kérdés: miért nem ez lett az új kabinet első számú ügye?
Három hónap telt el a kormányváltás óta. Ennyi idő alatt még a legnagyobb válságok idején is láthattunk sürgősségi gazdasági intézkedéseket. Költségvetési kiigazításokat, adópolitikai változtatásokat, beruházásösztönző csomagokat, a befektetői bizalom helyreállítását célzó lépéseket. Ehhez képest most leginkább közjogi vitákról, személycserékről, intézményi átalakításokról és a korábbi kormányzati szereplők elszámoltatásának különböző formáiról hallani. Magyar Péter többet foglalkozik Áder Jánossal és Sulyok Tamással, mint a költségvetéssel, miközben az utóbbi állítólag nagyon-nagyon rossz helyzetben van.
Mindez önmagában lehet legitim politikai cél. Egy új kormány természetesen saját emberekkel kíván dolgozni, és joga van felülvizsgálni elődje döntéseit. De ha valóban olyan siralmas gazdasági örökséget vett át, amilyet hónapokon keresztül lefestett, akkor minden másodperc számítana. A gazdaság ugyanis nem vár.
A piacokat nem érdekli, hogy éppen milyen alkotmányjogi vita zajlik.
A vállalkozókat nem az foglalkoztatja, melyik korábbi állami vezető ellen indul vizsgálat, hanem az, hogy milyen adószabályok lesznek jövőre, milyen kamatkörnyezetre számíthatnak, lesznek-e beruházási programok, kiszámítható-e az állam gazdálkodása. A családok sem közjogi reformokat várnak, hanem azt, hogy meg tudják tervezni a következő hónapjaikat.
Ha a költségvetés valóban olyan súlyos állapotban van, mint ahogyan azt korábban állították, akkor minden késlekedés növeli a problémát. Egy felelős kabinet ilyenkor nem szimbolikus ügyekkel kezdi a munkáját, hanem stabilizációval. Először megállítja a vérzést, majd megkezdi az újjáépítést. Ehelyett azt látni, hogy a politikai energia jelentős részét a korábbi elit elleni fellépés köti le. Nyilatkozatok, vizsgálatok, törvények, intézményi változtatások követik egymást. A közélet szinte kizárólag erről szól.
Joggal merül fel a kérdés: vajon valóban akkora volt-e a gazdasági katasztrófa, mint amekkorának beállították?
Mert két állítás egyszerre nehezen lehet igaz. Vagy valóban romokban hevert az ország pénzügyileg, és akkor minden percet a gazdaság rendbetételére kellett volna fordítani – vagy pedig a helyzet korántsem volt annyira drámai, és ezért fér bele hónapokon keresztül elsősorban politikai és közjogi kérdésekkel foglalkozni.
A választók nem pusztán rendszerváltó hangulatot vártak, hanem kormányzást. A kettő nem ugyanaz.
Három hónap még nem elegendő egy gazdaság átalakítására. Arra azonban elegendő, hogy kirajzolódjanak a prioritások.
És jelenleg úgy tűnik, a prioritások között a politikai elszámoltatás és a közjogi átrendezés jóval előrébb szerepel, mint a gazdasági fordulat megteremtése.
A kormány saját korábbi állításai alapján ennek épp hogy fordítva kellene lennie. Ha ugyanis valóban történelmi léptékű gazdasági válságot örököltek, akkor nincs fontosabb feladat a költségvetés stabilizálásánál és a gazdaságpolitikai fordulatnál. Ha viszont ezek mégsem sürgősek, akkor óhatatlanul felmerül a kérdés:
a Tisza valóban igazat állított a kampányban?
A politikában előbb-utóbb minden kijelentés visszatér: számonkérés formájában. A legsúlyosabb gazdasági örökségről szóló állítás sem kivétel. Mert ha valaki azt mondja, ég a ház, majd három hónapig nem a tűz oltásával foglalkozik, hanem a korábbi tulajdonos felelősségét vizsgálja, akkor a közvélemény joggal kérdezheti meg: valóban égett az a ház, vagy csak a kampányban láttatták úgy?
***
Nyitókép: AFP
Becságh Péter korábban a Roche Magyarország egészségügyi innovációért felelős vezetőjeként dolgozott.
„Magyar Péter arra kapott felhatalmazást, hogy eltakarítsa a zsarnokság haszonélvezőit, intézményeit, törvényeit, mechanizmusait és kultúráját.”
A baloldal feladata most a társadalmiság tapasztalatának visszaadása: olyan ellenhegemonikus intézmények, közösségek és gyakorlatok lassú építése, amelyek puszta létükkel bizonyítják, hogy van alternatíva.
A Do Rzeczy lengyel hetilapnak adott interjút a köztársasági elnök.
„A következő időszak alapjaiban felforgatja a magyar politikát.” Toroczkai László úgy látja, Magyar Péter „zseniálisan csinálja”, de mindez „abszolút filmszínház”. Brüsszel pedig Magyarországgal statuál példát a kontinens szuverenista erőinek.
„Mikor a címszereplő megérkezik illusztrálni a nevével fémjelzett jelenségről szóló cikket…” – kommentálta az esetet Hont.
A képviselői mandátumhossz korlátozása alapvetően Magyarország destabilizációját szolgálja. Interjú.
A hatóságok arra kérték a lakosokat, hogy húzódjanak óvóhelyre, és a levegőbe került füst miatt tartsák zárva az ablakokat.
A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök a Zelenszkijjel folytatott szerdai kétoldalú találkozó után megbeszélést tart Ahmed es-Saraa szíriai elnökkel is, majd ezután sajtótájékoztatót tart.
