Brüsszel már a tyúkólakat sem bízná a tagállamokra

Egyelőre nem született végleges döntés, de a Bizottság célzott állatjóléti szabályozást készít elő a tojótyúkok, a brojlerek és a sertések esetében. Magyarországot a változás különösen érzékenyen érintheti – olvasható a Világgazdaság cikkében –, mivel a hazai tojástermelésben továbbra is a ketreces tartás a meghatározó.

Szakmai becslések szerint az átállás három fő költségnövelő tényezővel járna:

• jelentős beruházásokra lenne szükség az istállók és tartástechnológiák átalakításához;
• nőnének a termelési költségek, mivel az alternatív tartási rendszerek több élőmunkát, almot, energiát és állategészségügyi ráfordítást igényelnek;
• versenyhátrány alakulhat ki, ha a harmadik országokból érkező importtojásokra nem vonatkoznának azonos állatjóléti előírások.

Ezeknek a költségeknek egy része várhatóan megjelenne a fogyasztói árakban is.

Míg az Európai Unióban 2024-re a ketreces tartás aránya 38,1 százalékra csökkent, Magyarországon még mindig 75,3 százalék körül mozog. Ez a portál cikke szerint azt jelenti, hogy a hazai termelőknek az uniós átlagnál jóval nagyobb fejlesztéseket kellene végrehajtaniuk.

A Bizottság tervei szerint 2027-ben felülvizsgálják a sertésjóléti szabályokat is, különös tekintettel a kocák tartási körülményeire. Ez újabb beruházási kötelezettséget jelenthet a sertéstelepek számára.

Nyitókép forrása: Facebook