Szakszervezetek: A multik érdekében módosítanák a munka törvénykönyvét

2017. április 20. 08:44

Szakszervezetek egész sora tiltakozik az ellen, hogy a Fidesz hozzá akar nyúlni a munka törvénykönyvéhez, és a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra növelnék a munkavállalók munkaidőkeretét. A módosítás nem csak a pihenőidőt érintheti hátrányosan, hanem átláthatatlanná teszi a bérek és pótlékok rendszerét is. Szerintük mindez csak a multik érdekeit szolgálja.

2017. április 20. 08:44

Újabb szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének  parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, és úgy vélték a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben. A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerint a javaslat elfogadhatatlan, ezért sürgősen vissza kell vonni és le kell venni a parlament napirendjéről. A javaslat visszavonását követelte több, autóipari területen működő szakszervezet is.

A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást. A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti – mondta.

A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, számításaik szerint a módosítás miatt az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. A VDSZ felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, amelyet szerdai közleményükben „rabszolgatörvénynek” neveztek. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára. 

Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel azt közölte, az egyéves munkaidőkeret alkalmazása – kollektív szerződés mellett – ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Közölte, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kijelentette: a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és a munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerint a javaslat elfogadhatatlan, ezért sürgősen vissza kell vonni és le kell venni a parlament napirendjéről. A BDSZ szerdai közleménye szerint a hároméves munkaidőkeret bevezetésével feszültségforrás lehet, hogy a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást csak a munkaidőkeret lejártakor kaphatja meg, hiszen az ezt szabályozó előírásokat nem érinti a javaslat. Ugyancsak aggályosnak tartják, ha a munkáltató a rendkívüli munkavégzést részben szabadidő biztosításával kívánja ellentételezni, mert a változatlanul hagyott jelenlegi szabályok alapján a szabadidő a következő keret végéig vagy akár a rákövetkező év végéig adható ki. 

A törvényjavaslat visszavonását követelték meghatározó autóipari cégeknél működő reprezentatív szakszervezetek is. Szerdai közös közleményük szerint a javaslat a kifizetetlen túlórák hosszú időn át tartó felhalmozásának megengedésével csökkenteni fogja az autóiparban dolgozók munkajövedelmét, továbbá a heteken át tartó, pihenőnap nélküli munkavégzés megengedésével veszélyezteti az érintett dolgozók egészségi állapotát. Emellett a 3 év eltelte utáni munkaidő-elszámolás megengedésével átláthatatlanná teszi a ledolgozott munkaidő és a pihenőidő, valamint a dolgozókat jogosan megillető bérek és pótlékok nyomon követését, és tartósan kiszámíthatatlanná teszi a munka és szabadidő, ezen belül a családdal elöltött idő tervezhetőségét. A közleményt az Audinál, az Opelnél, a Bosch csoportnál, a Mercedesnél  és a Lear vállalatnál működő szakszervezetek írták alá.

(MTI)

Összesen 172 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2017. április 20. 16:55
"Emellett a 3 év eltelte utáni munkaidő-elszámolás megengedésével átláthatatlanná teszi a ledolgozott munkaidő és a pihenőidő, valamint a dolgozókat jogosan megillető bérek és pótlékok nyomon követését," Az már egy éves munkaidőkeret esetén is bőven átláthatatlan. A munkaidőkeretet annak lejártakor kell elszámolni, s ugyan melyik munkavállaló tudja egy évre visszamenőleg, hogy pontosan mikor mennyit dolgozott? A munkaidőkeret arra van kitalálva, hogy a cégek bármikor, vasárnap is túlmunkát rendelhessenek el, anélkül, hogy túlórát kellene fizetniük, aztán majd valamikor egy év alatt úgyis lesz olyan, hogy nincsen annyi munka, így kötelező otthon maradást rendelhetnek el. Ráadásul a szabadság nagy többségével is a munkáltató rendelkezik, csak az alapszabadság negyedét veheti ki a munkavállaló akkor amikor akarja, feltéve, ha ezt két héttel előre bejelenti. Az összes többit a munkáltató adhatja ki legfeljebb két részletben.
Akitlosz
2017. április 20. 16:49
"az egyéves munkaidőkeret alkalmazása – kollektív szerződés mellett – ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. " Akkor miért is írják alá azt a kollektív szerződést a szakszervezetek? A munkáltatók éppen azért engedik meg a szakszervezetek működését, hogy legyen kikkel kollektív szerződést kötniük és így a Munka Törvénykönyvétől eltérhessenek a munkáltató javára, a munkavállalók kárára. A szakszervezetek pedig ehhez asszisztálnak, hogy egyáltalán létezhessenek. Azokon a munkahelyeken rosszabb ahol van kollektív szerződés, mert az egy az egyben a munkáltató akaratát tükrözi, s ennél még a sima Munka Törvénykönyve is kevésbé rossz.
Akitlosz
2017. április 20. 16:44
"a munkavállalói érdekek, a család és a munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának." Mert ez mikor nem volt így? Eddig is így volt. Ezentúl legfeljebb csak még ígyebb lesz.
Akitlosz
2017. április 20. 16:40
Szakszervezetek: A multik érdekében módosítanák a munka törvénykönyvét A szakszervezetek? Akkor ez valami olyasmi, mint amikor a védőügyvéd halálbüntetést kér a védencére, mint a tanúban vagy Ceausescu védője. Magyarországon nincsenek komoly szakszervezetek, ez meglátszik a Munka Törvénykönyvén és a béreken is. A szakszervezetek rossz stratégiát követnek, a módszereikkel nem lehetséges hatékony munkavállalói érdekvédelem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!