Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, amelyet szerdai közleményükben „rabszolgatörvénynek” neveztek. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára.
Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel azt közölte, az egyéves munkaidőkeret alkalmazása – kollektív szerződés mellett – ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Közölte, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kijelentette: a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és a munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerint a javaslat elfogadhatatlan, ezért sürgősen vissza kell vonni és le kell venni a parlament napirendjéről. A BDSZ szerdai közleménye szerint a hároméves munkaidőkeret bevezetésével feszültségforrás lehet, hogy a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást csak a munkaidőkeret lejártakor kaphatja meg, hiszen az ezt szabályozó előírásokat nem érinti a javaslat. Ugyancsak aggályosnak tartják, ha a munkáltató a rendkívüli munkavégzést részben szabadidő biztosításával kívánja ellentételezni, mert a változatlanul hagyott jelenlegi szabályok alapján a szabadidő a következő keret végéig vagy akár a rákövetkező év végéig adható ki.