Újabb szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, és úgy vélték a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben. A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerint a javaslat elfogadhatatlan, ezért sürgősen vissza kell vonni és le kell venni a parlament napirendjéről. A javaslat visszavonását követelte több, autóipari területen működő szakszervezet is.
A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást. A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti – mondta.
A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, számításaik szerint a módosítás miatt az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. A VDSZ felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, amelyet szerdai közleményükben „rabszolgatörvénynek” neveztek. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára.