A Nézőpont szerint tehát hiába sikerült a balliberális pártoknak konszenzust kialakítaniuk Majtényi László személyében, „a baloldali szimpatizánsok relatív többsége is Áder Jánost tartja a jobb jelöltnek”. Egyedül a DK szimpatizánsai között kerültek relatív többségbe (46 százalék) azok, akik szerint Majtényi László elnökké választása lenne előnyösebb az országnak. Azt írták: jól látszik, Majtényi László „nemhogy pártok felett álló, nemzetegyesítő jelöltté nem vált, de még az őt jelölő politikai erők szimpatizánsait sem tudta maga mögé állítani”.
Úgy értékeltek: 2012. május 10-i beiktatása óta „klasszikus államfői szerepfelfogást” töltött be Áder János. Első ciklusa során „nem konkrét programpontokat, hanem egy úgynevezett elnöki küldetést hajtott végre”, amelynek legfontosabb eleme a teljesítmény megbecsülése és a környezetvédelem volt. Az ökológiai problémák ügye a hagyományos pártpolitikai szempontok fölött áll, így annak képviselete tökéletesen illeszkedik az államfők által vállalt klasszikus szerephez – tették hozzá.
Ezer embert kérdeztek meg
Azt írták: Áder János a törvények vizsgálatánál mindig azt vette szemügyre, hogy a normaszöveg megfelel-e az alkotmányossági követelményeknek, így „ha kellett, a kormánypárti többséggel szemben is használta eszközeit”. Ismertették: a korábbi államfők közül Göncz Árpád kétszer, Mádl Ferenc hatszor, míg Sólyom László 31-szer alkalmazott politikai vétót. Áder János 28 esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek. Göncz Árpád két elnöki ciklusa alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz, Mádl Ferenc 13-szor, Sólyom László 17-szer, Áder János pedig ötször.
A Nézőpont telefonos közvélemény-kutatása március 3-7. között készült ezer ember megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – ismertették. (MTI)