Nézőpont Intézet: A baloldaliak relatív többsége is Ádert tartja a jobb jelöltnek

A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésének adatai szerint a felnőtt népesség 54 százaléka szerint Áder János, a jelenlegi államfő újraválasztása előnyös lenne Magyarország szempontjából, ezzel szemben Majtényi Lászlóról a baloldali szimpatizánsoknál is kevesebben, 14 százalék gondolja ezt.

A magyarok közel fele nem tudja, ki az államfő

A Nézőpont elemzésében, amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez, hangsúlyozta: az Áder Jánost államfőként megnevezni tudó magyarok (a teljes felnőtt népesség 56 százaléka) csaknem háromnegyede (73 százalék) elégedett a köztársasági elnök munkájával. Ezen a bázison még az őt ismerő Jobbik-szimpatizánsok 78, az MSZP-szimpatizánsok 65 és a Demokratikus Koalíció (DK)-szimpatizánsok 42 százaléka is így vélekedik. Az adatok azt mutatják, hogy Áder János klasszikus államfői szerepfelfogása egyértelműen szimpatikus a magyar lakosságnak, az elmúlt öt évben pártpolitika felett álló politikai szereplővé vált, ami az egyik legfontosabb elvárás a mindenkori köztársasági elnökkel szemben – olvasható az elemzésben.

Azt írták: a parlamenti többséget birtokló Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről „a lehető legjobb döntés volt, hogy egyhangúlag támogatta Áder János újbóli jelölését”: a felnőtt népesség 54 százaléka szerint a jelenlegi államfő újraválasztása lenne előnyösebb Magyarország szempontjából. Ezzel szemben Majtényi László volt ombudsmanról, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökéről a baloldali szimpatizánsoknál is kevesebben, csupán 14 százaléka gondolja ezt. A kérdésre 32 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.

A baloldaliak relatív többsége is Ádert tartja a jobb jelöltnek

A Nézőpont szerint tehát hiába sikerült a balliberális pártoknak konszenzust kialakítaniuk Majtényi László személyében, „a baloldali szimpatizánsok relatív többsége is Áder Jánost tartja a jobb jelöltnek”. Egyedül a DK szimpatizánsai között kerültek relatív többségbe (46 százalék) azok, akik szerint Majtényi László elnökké választása lenne előnyösebb az országnak. Azt írták: jól látszik, Majtényi László „nemhogy pártok felett álló, nemzetegyesítő jelöltté nem vált, de még az őt jelölő politikai erők szimpatizánsait sem tudta maga mögé állítani”.

Úgy értékeltek: 2012. május 10-i beiktatása óta „klasszikus államfői szerepfelfogást” töltött be Áder János. Első ciklusa során „nem konkrét programpontokat, hanem egy úgynevezett elnöki küldetést hajtott végre”, amelynek legfontosabb eleme a teljesítmény megbecsülése és a környezetvédelem volt. Az ökológiai problémák ügye a hagyományos pártpolitikai szempontok fölött áll, így annak képviselete tökéletesen illeszkedik az államfők által vállalt klasszikus szerephez – tették hozzá.

Ezer embert kérdeztek meg

Azt írták: Áder János a törvények vizsgálatánál mindig azt vette szemügyre, hogy a normaszöveg megfelel-e az alkotmányossági követelményeknek, így „ha kellett, a kormánypárti többséggel szemben is használta eszközeit”. Ismertették: a korábbi államfők közül Göncz Árpád kétszer, Mádl Ferenc hatszor, míg Sólyom László 31-szer alkalmazott politikai vétót. Áder János 28 esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek. Göncz Árpád két elnöki ciklusa alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz, Mádl Ferenc 13-szor, Sólyom László 17-szer, Áder János pedig ötször.

A Nézőpont telefonos közvélemény-kutatása március 3-7. között készült ezer ember megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – ismertették. (MTI)