Árokbetemetőnek szánt, a XX. századi történelmi traumáinkat bemutató interaktív kiállítás nyílt a Madách téren. Azt szeretnék, ha egymás szempontjait, múltképét megértve szóba álljon egymással magyar és magyar. A látogatókat ezért arról kérdeztük: szerintük mit kellene a magyar társadalomban kibeszélni?
Pár napja furcsa, első ránézésre a semmibe nyíló ajtók jelentek meg a budapesti Madách téren. Közelebbről megnézve azonban kiderül, hogy az ajtók mögött különböző tablók, fotók és feliratok vannak, az installáció pedig nem a téren lévő Örkény Színház reklámja, hanem egy kifejezetten ötletes szabadtéri kiállítás.
A Közös Halmaz alapítvány gondozásában készült installáció még március 30-ig látható Budapest egyik központjában. Az ajtókon megjelenő fotók, feliratok és dokumentumok a XX. századi magyar történelmi traumákat dolgozzák fel interaktív formában Trianontól kezdve a holokauszton át a kommunizmusig és a rendszerváltásig.
A kiállítás ötletgazdái ezt egyfajta első lépésnek szánják, hogy egymás szempontjait, múltképét megértve szóba álljon egymással magyar és magyar: „A kiállítás a sajátjuktól eltérő történelemértelmezések megértésére és átérzésére ösztönzi a látogatókat. A kiállítás célja, hogy – rávilágítva történelmi emlékezetünk ellentmondásosságaira, egyoldalúságaira – párbeszédet generáljon a XX. század viszontagságait eltérően megélő magyarok, tehát mindannyiunk között” – írják honlapjukon.
Mit mondanak erről a látogatók?
A látogatókat és a járókelőket ennek kapcsán arról kérdezte a Mandiner kétfős kamerás hadosztálya, hogy szerintük mit kellene kibeszélni ma Magyarországon.
A fiatalok többnyire a jelenre és a jövőre koncentrálnak: többen mondták, hogy túl kellene lépni a történelmi sérelmeken, mert azokon úgyse lehet változtatni. Azt viszont üdvözölték, hogy mindkét oldalnak fontos témákat egyaránt próbál feldolgozni a kiállítás. Jelenbeli problémaként a transzparencia hiányát, a bizonytalan jövőképet, a Budapest-vidék ellentétet emelték ki, és azt, hogy „ahol technika van, ott van utálat” – utóbbit egy csepeli fiatalember jelentette ki okostelefonnal a kezében.
A történelmi kérdések kapcsán Trianon tűnt a legsúlyosabb traumának. Volt olyan, aki még most is visszaszerezné az elveszített területeket, miközben a holokausztot már inkább elfelejtené. Egy másik férfi a székelyek iránti tiszteletét fejezte ki, amiért megőrizték a magyarságukat Románia kellős közepén.
És önök mit beszélnének ki?
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
16 év, 13 világverseny, 198 válogatottság, 592 gól – Lékai Máté szeptemberben döntött úgy, hogy 37 évesen búcsút int a magyar címeres meznek. A Ferencváros világklasszis kézilabdázójával pályafutásáról, emlékezetes pillanatokról, döntésekről és a fradizmusról beszélgettünk.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint időközben helyreállt az M4-es metró közlekedése.
Azonban a jelölést a Szenátusnak még jóvá kell hagynia, a folyamat várhatóan októberben kezdődhet.
A klub a közösségi oldalán tájékoztatott.
„Kazincbarcelona” – hangzott a lelátóról.
Nagyvonalúak voltak.
A Zürichi Filmfesztiválon debütált „MI-színésznő”, Tilly Norwood miatt a SAG-AFTRA keményen nekiment a technológiának. A színészszakszervezet szerint az emberi előadókat fenyegető algoritmusok időzített bombák.
