A miniszter felidézte, hogy tanulmányai részeként az egykori NDK-ban evangélikus teológiát tanulhatott. Emlékeztetett arra, hogy olyan kiváló keletnémet polgárjogi harcosokat ismerkedhetett meg, mint a volt keletnémet állam későbbi utolsó külügyminisztere, Markus Meckel. Felidézte az 1989-es magyarországi határnyitást megelőző eseményeket, majd a határnyitást, amikor az NDK-ból elmenekült németek ezrei hagyhatták el az országot. A miniszter hangsúlyozta: a mai világ történései közül sok mindent nem lehet megérteni, ha nem tudjuk, hogy azok az emberek akkor mit éltek át a balti államokban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában, a Balkán déli részén. Ezek a tapasztalatok a mostani politikai, kulturális döntésekben is tükröződnek – tette hozzá.
Balog kiemelte a szociális igazságosság jelentőségét. Van egy elveszett nép Európában, a romák – mondta. Nyolcmillió emberről van szó, európai állampolgárokról, akik „a harmadik világ szintje alatt élnek” Közép- és Kelet-Európában. Nem lehet emberi jogokról beszélni akkor, ha ezeknek az embereknek nem biztosítják a szociális igazságosságot – hangoztatta.
A tárcavezető a Bundestag alelnöke, Johannes Singhammer beszédéhez kapcsolódva azt mondta: Európa ma nehéz helyzetben van, sok a nézeteltérés, sőt vita az országok között, és „a magyar kormány ennek a vitának a része”. Reméli – folytatta –, hogy a díj azt a meggyőződést fejezi ki: az alapok közösek. A vita csak akkor gyümölcsöző, ha az alapok – a demokrácia, a szabadság és az igazságosság – közösek – tette hozzá. Kitért arra, hogy ezeket a szavakat a keresztyén örökségen keresztül ismerte meg, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen örökség nélkül „nem tehetjük Európát jobbá” a mai állapotánál.