A pályázaton végül nyertesként befutott ingatlant az Eximbank 2014 végére saját céljainak megfelelően átalakíttatta, ekkor azonban az időközben újonnan kinevezett menedzsment úgy döntött, minden alkalmazható jogi módszerrel megpróbál kihátrálni az ügyletből, és visszaköveteli még az addigi bérleti díjakat is.
A másfél évig húzódó perben egymást érték a furcsaságok. Amikor kiderült, hogy az Eximbank keresete nem tartható, és a bérleti díj értékarányosan lett megállapítva a pályázat során, menet közben megváltoztatták a beadványt, és megpróbálták jó erkölcsbe ütközőnek minősíttetni a szerződést, és így semmissé nyilváníttatni. Később pedig a per bírója kapta rajta az Eximbank ügyvédjét, miközben a szemközti étteremben éppen felkészítette az egyik tanút, és miután ezt megkifogásolta, az állami bank sikerrel indítványozta, hogy új döntnököt kapjon a per.
Ennek ellenére most első fokon, nem jogerősen az újonnan kirendelt bíró is azt állapította meg, hogy az Eximbank keresete alaptalan, és minden kifogásolt pontban Nobilis álláspontját erősítette meg, a felperes igényeit pedig elutasította.