A kanadai nagykövet a CETA-ról: Nem egy zéró összegű játszma

Nemrég az Economist azt írta, hogy Kanada az utolsó liberális ország a világon. Egyetért?

Ez nagyon kedves az Economist-tól! (Nevet.) Olvastam azt a számot, ami a CETA aláírásának a hetében jelent meg. Egyébként a Lonely Planet is top-desztinációnak nevezte meg Kanadát 2017-re. Tehát a nemzetközi láthatóság tekintetében elég jó hetünk volt.

Az említett Economist cikk elsősorban a migrációs krízis szempontjából közelítette meg a kanadai liberalizmust. Most pedig egy olyan kiállítás megnyitóján vagyunk, ami arról szól, hogy hogyan fogadta be Kanada az ’56-os magyar menekülteket.

Ez a kiállítás eredetileg az ’56-os forradalom ötvenedik évfordulójára lett összeállítva: a tíz évvel ezelőtti megemlékezés után a kanadai nagykövetség megvette. Most, tíz évvel később nem tudtuk, hogy használható-e még: előszedtük a raktárból és észrevettük, hogy most talán még aktuálisabb a kiállítás a migrációs válság miatt. Akkor több mint 37.000 magyar menekült érkezett hozzánk, és mára több mint háromszázezer kanadai állampolgár él nálunk magyar gyökerekkel. Ez olyasvalami, amire nagyon büszkék vagyunk: minden magyar-kanadai hozzájárult a kanadai társadalomhoz. Mind gazdaságilag, mind a kulturális sokféleség terén. A miniszterelnökünk szokta mondani – és ezzel nagyon egyetértek –, hogy a sokféleség erősség; és ez a helyzet Kanadában.

Magyarországon visszatérő vitatéma, hogy össze lehet-e hasonlítani az ’56-os magyar menekültek helyzetét és a mostani migránskrízist. Ön szerint?

Néhány aspektusa összehasonlítható, de a mostani menekülthelyzet más gyökerekből ered, más a helyzet, tehát nehéz párhuzamot vonni, nem is mennék inkább ebbe bele. Végül is ami fontos, hogy legyen egy fenntartható migrációs politikák, ami a nemzetközi jognak megfelel.

„A mostani menekülthelyzet más gyökerekből ered”

Önök híresek a pontrendszer-alapú migrációs rendszerükről. Ezt épp a migráció iránt szkeptikusok szokták példaként emlegetni Európában. Mi nyom többet a latban? Hogy el tud-e majd helyezkedni a munkaerőpiacon a kérelmező, vagy, hogy Szíriából vagy más válságövezetből jön-e?

Ezt a kérdést a kollégáimnak kellene feltennie a bevándorlási hivatalban. Van egy olyan migráció-management rendszerünk, ami hosszú hagyományon alapul, hiszen Kanada egy migrációra épült ország. Ez nem csak az üldöztetés elől érkező menekültekre vonatkozik, hanem más típusú bevándorlókra is: vannak speciális programjaink, amik a képzett munkások betelepítését vagy épp a családegyesítést célozzák.

De ha egy migráns biztonságos vagy nem biztonságos országból érkezik, így is úgy is át kell esnie ezen a pontozáson, nem?

Még egyszer: ez egy kicsit túl specifikus kérdés az én tudásomhoz képest. Annyit tudok mondani, hogy a nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban különbséget teszünk a menekültek és más migránsok között.

Mi a helyzet a migránsoknak járó szociális támogatásokkal?

A rendszer egyik eleme, amire nagyon büszkék vagyunk, a magán-szponzoráció. Ennek keretében például családok, egyházi közösségek és más csoportok, szervezetek önkéntesen támogathatják a menekülteket. Például segítenek szállást találni nekik, segítik az integrációjukat különböző szinteken. Ez egy nagyon különleges program, mert lehetővé teszi az egyes állampolgároknak, hogy közvetlenül elköteleződjenek a menekültek segítése mellett. A program nagy siker volt, még többen is jelentkeztek a szponzor oldalról, mint amire igény volt.

Tavaly novemberben – pont miután a liberális Trudeau-kormány hivatalba lépett – azt lehetett olvasni az újságban, hogy Kanada biztonsági okokból nem engedne be egyedülálló szíriai férfiakat, hanem inkább a nőket, családokat és üldözött homoszexuálisokat preferálná. Mi lett ezekből a tervekből? Befogadnak jelenleg egyedülálló szír férfiakat vagy sem?

Igen, ez napirenden volt akkoriban. Őszintén szólva utána kellene néznem, hogy mi most a helyzet. Kanada gyorsan létrehozott egy hatékony programot a szír menekültek azonosítására és Kanadába szállítására, valamint a letelepedésük és integrációjuk elősegítésére. Ennek részeként az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is szorosan együttműködtünk, hogy megtaláljuk a megfelelő jelölteket, és a leginkább rászorult menekülteket segítsük.

„Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ilyesmit javasoljak”

Most Európában is nagy viták vannak a menekültügyi rendszerről. Javasolná az európai országoknak, hogy vezessenek be az Önökéhez hasonló pontrendszert?

Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ilyesmit javasoljak, de mindenkit szívesen látunk Kanadában, hogy tanulmányozza a rendszerünket és megnézze, hogy az mennyiben átvehető. Amikor az EBESZ-nél Kanada Állandó Képviseletén dolgoztam, akkor a bécsi kanadai nagykövetség készített egy prezentációt arról, hogy Kanada hogyan jár el a szír menekültekkel.

EBESZ-es tapasztalatai alapján hogy látja azt, ahogy az EU a migrációs krízist kezeli? Gondolok itt például a menekültkvótára.

Ez alapvetően az EU dolga. Az EBESZ csak marginálisan vett részt az európai menekültválság kezelésében, főleg az emberi jogi helyzettel összefüggésben. Kormányközi szinten alakítottunk egy informális munkacsoportot is, azért, hogy az érintett országok megoszthassák egymással a tapasztalataikat. Már nem vagyok az EBESZ-nél, de szerepel a kérdés a Minisztertanács következő ülésének a napirendjén is, ami Hamburgban lesz december elején.

Mi a helyzet a Magyarországról Kanadába érkező cigány „menekültekkel”? 2012-ben Önök biztonságos országnak nyilvánították Magyarországot, ennek ellenére azóta is folyamatosan növekszik a magyar romáknak kiadott menekültstátuszok aránya: tavaly például az eseteknek már jóval több, mint a felében pozitívan bírálták el a menedékkérelmüket. Mi ennek az oka? Magyarország mégsem biztonságos ország? Vagy ilyen jók az esélyei a magyar romáknak a kanadai munkaerőpiacon?

Jó kérdés, de erre nem az én tisztem válaszolni. A menekültügyi döntéseket független testület hozza meg a kanadai rendszerben, tehát nem a kormány. Teljesen függetlenül döntenek, a rendelkezésükre álló információk alapján. Kanada együtt dolgozik a magyar kormánnyal és az illetékes hatóságokkal a Kanadában benyújtott magyar menedékkérelmek ügyében.

De Magyarország továbbra is biztonságos országnak számít Kanadában, ugye?

Igen.

„Fontosnak tartom, hogy a kormány leképezi a kanadai sokféleséget”

Egy éve állt fel Kanadában Justin Trudeau liberális kormánya, amit hangosan üdvözöltek a progresszívek a reprezentativitása miatt: a kormány fele nő, és számos vallási és egyéb kisebbség tagjai dolgoznak a testületben. Az első év tapasztalatai alapján mit gondol, tényleg ennyire fontos ez a vegyesség ahhoz, hogy jól működjön egy kormány?

Fontosnak tartom, hogy a kormány leképezi a kanadai sokféleséget, közte a nemek közti egyenlőséget. Ettől függetlenül a választók dolga eldönteni, hogy a kormány jól végzi-e a munkáját. Most mikor visszamentem Kanadába misszióvezetői konferenciára, nagy hatással volt rám a kormánytagok tehetsége, elkötelezettsége és lelkesedése. Találkoztam a miniszterelnökkel is, nagyon inspiráló volt hallani a diplomáciai szolgálattal kapcsolatos vízióját. Egy év alatt a kormány elérte számos külpolitikai célját, például a CETA-val kapcsolatban.

A TTIP-hez képest a CETA eddig eléggé háttérben volt, most kezdett el vele foglalkozni a közvélemény, miután nemrég aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt. Sokan attól tartanak, hogy még ha a TTIP-ből nem is lesz semmi, az amerikai és kanadai cégek összefonódása miatt már a CETA is megnyithatja az európai piacot az amerikaiak előtt. Jogosak ezek az aggodalmak Ön szerint?

A CETA egy új típusú kereskedelmi megállapodás, és nagyon örülünk, hogy sikerült aláírni, igaz, három nappal később, mint ahogy eredetileg terveztük, de így is még jó időben, miután az utolsó kételyek is elhárultak. A kanadai nagykövetség szorosan együttműködött a magyar vállalkozásokkal is annak érdekében, hogy profitálhassanak a CETA-ból, már az ideiglenes hatályba lépéstől kezdve, ami a jövő év első felében várható.

Ebben az átmeneti időben valamiféle „soft law”-ként fog működni a CETA? Hiszen a kikényszerítésre szolgáló választottbírósági mechanizmusra nem vonatkozik az ideiglenes hatálybalépés.

Az ideiglenes hatálybalépés a CETA azon részeire fog vonatkozni, amelyek EU-s szintű hatáskörbe tartoznak. A tárgyalási folyamat során eldöntötték, hogy néhány rendelkezést kizárnak az ideiglenes alkalmazás lehetősége alól, de most a megállapodás többi részére koncentrálunk, amivel bizonyíthatjuk az ellenzőknek, hogy a CETA egy nagyon jó megállapodás.

Önöknek elég rossz tapasztalataik voltak az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménnyel, a NAFTA-val. Sok kanadai cég elvitte Amerikába, majd Mexikóba a termelést, így munkahelyek szűntek meg. Miben lesz jobb a CETA a NAFTA-nál?

A kereskedelem 60 százalékát adja a kanadai GDP-nek és minden ötödik munkahely az exporthoz köthető. Tehát az országunknak hosszú hagyományai vannak a külkereskedelem terén. A CETA egy progresszív kereskedelmi megállapodás magasan fejlett országok között, amelyek közös értékeket osztanak. Amit a CETA lehetővé tesz, az az, hogy megszűnjenek az árukra vonatkozó vámok a Kanada és az EU-tagállamok közötti kereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy olcsóbban jön ki a termelés.

A vámokat azért már most a WTO is korlátozza. A CETA pedig szabályozási kérdéseket is érint, tehát ennél sokkal összetettebb lesz, nem?

Igen, sokkal specifikusabb. A legmagasabb standardeket állítja fel az EU és Kanada közti kereskedelemben több területen, így a környezetvédelem terén.

Mégis ellentétes az EU-s környezetvédelmi jog elővigyázatossági elvével.

Gondolja, hogy az EU aláírna olyasmit, ami ellentétes a saját elveivel?

Sajnos igen. De van egy másik dolog is, a GMO, amit elvileg tilt a magyar alkotmány.

A CETA ezen semmit nem fog változtatni, nem kötelezi Magyarországot, hogy génmódosított termékeket importáljon.

Tehát a választottbírósági mechanizmus életbe lépése után sem fognak minket nagy cégek beperelni emiatt? Vagy ha be is perelnek, veszíteni fognak?

Ezt nem látom előre, de nem lenne rá alap.

Mi lesz, ha nem ratifikálja minden EU-tagállam parlamentje a CETA-t? Akkor a választottbírósági mechanizmus nem lép életbe és a CETA „soft law” marad? El tud képzelni egy ilyen szcenáriót?

Ez egyelőre túl messze van. Amire most fókuszálunk – az összes többi, EU-tagállambeli kollégáimmal együtt – azok a megállapodás előnyei. Hogy megmutassuk az embereknek, hogy ez egy jó megállapodás az EU és Kanada számára is. A ratifikációs folyamat az ilyen kereskedelmi megállapodásoknál általában eltart pár évig.

„Továbbra is az Egyesült Államok lesz Kanada fő kereskedelmi partnere”

Tehát úgy gondolja, hogy ebben a néhány évben, már az ideiglenes alkalmazás alatt is meg fognak mutatkozni a megállapodás előnyei? Anélkül, hogy a választottbírósági mechanizmus életbe lépett volna?

Igen. Ettől nem lesz soft law a CETA, hiszen az, hogy a vitarendezési eljárás még nem működik, nem jelenti azt, hogy a megállapodás ne lenne átültetve az EU-tagállamok és Kanada jogrendszerébe.

Vagyis egyszerűen a nemzeti bíróságok előtt fogják érvényesíteni ezeket az igényeket?

Igen.

Valamiért nehezen tudom ezt a magyar bíróságokról elképzelni. Mindenesetre Kanadának Magyarországgal van egy 1993 óta fennálló bilaterális egyezménye is a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről. Sőt, Kanada hasonló egyezményeket kötött számos más EU-tagállammal is. Mi lesz ezekkel, miután a CETA hatályba lép?

A CETA olyan szabályokat tartalmaz, amelyek mindenkire vonatkozni fognak. De úgy gondolom, hogy ezen bilaterális egyezmények hatályban maradnak, mindaddig amíg a CETA-t teljes körűen nem alkalmazzák, beleértve a befektetési bíróságok rendszerét is. Mindenesetre a CETA-nak az egységesítő szerepe nagyon fontos, hogy mindenkire egyaránt a legmagasabb standardek vonatkozzanak, szóval reméljük, hogy minél hamarabb alkalmazni fogják.

Kanada most a külkereskedelmének a háromnegyedét az USA-val bonyolítja. Mire számítanak a CETA életbe lépése után? Csökkenni fog ez az arány az EU javára?

Nem, mert ez nem egy zéró összegű játszma. Továbbra is az Egyesült Államok lesz Kanada fő kereskedelmi partnere. Amit a CETA-val el akarunk érni, az a szabad kereskedelem Kanada és az EU-tagállamok között.

Kinek lesz jobb üzlet a CETA? Kanadának vagy az EU-nak?

Abban hiszünk, hogy mindenki jól fog járni vele.

Fotók: Földházi Árpád