A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az Egyezmény ideiglenes hatálybaléptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt. Ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat - akár hazánkat is -, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény.
Mindezek figyelembe vételével szorgalmazzuk, hogy a kormány a jelenlegi formájában mondjon nemet az Európai Tanácsban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre, ne támogassa, hogy a CETA akár csak ideiglenesen hatályba lépjen! Ezzel a lépéssel várhatóan a magyar kormány nem lenne egyedül, hiszen szeptember elején Christian Kern osztrák kancellár kijelentette, hogy Ausztria nemcsak a EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) ellenzi, hanem a CETA-t sem támogatja. Ráadásul a magyar kormány a 11/2016. (VI. 17.) országgyűlési határozatra hivatkozva mondhatna nemet a CETA-ra.
Javasoljuk, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a befektetési bírósági rendszer és az ideiglenes hatálybaléptetés összhangjának vizsgálatát az európai joggal. Jogi elemzések szerint az Európai Bíróság nem tartaná jogszerűnek ezeket az eljárásokat, s így hazánk a lehető legdiplomatikusabban, az éles nemzetközi konfrontációt elkerülve tudná érvényesíteni nemzeti érdekeit.
Kérjük, hogy a kormány a fentiek alapján, Magyarország szuverenitását és a magyar emberek érdeinek érvényesülését szem előtt tartva alakítsa ki a CETA-val kapcsolatos álláspontját.”