Schmidt Mária: A 21. század kérdéseire nem adhatunk 20. századi válaszokat

Soha nem volt még ekkora szükség arra, hogy kérdezni merjünk, hiszen az új század kérdéseire adandó válaszokat nem találhatjuk meg úgy, hogy megpróbáljuk a múlt tapasztalatait egy az egyben átvenni – emelte ki Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek című esszékötetéről rendezett könyvheti pódiumbeszélgetésen szombaton a budapesti Vörösmarty téren.

Még a múlttal kapcsolatban sem látunk teljesen tisztán – jelentette ki Schmidt Mária, aki arról beszélt: a magyarok és a térség nemzetei a 20. század tapasztalatainak birtokában optimistán tekinthetnek a jövőbe, ha vigyáznak arra, miként képviseljék saját érdekeiket és nem válnak a nagyhatalmak játékszerévé.

Az Európában a 19. század közepétől a 20. század végéig meghatározó idea, a szocialista ígéret „kimúlt, és nincs helyette nagy, átfogó ígéret” – mondta, s annak fontosságát hangsúlyozta, hogy szabaduljunk fel a végtelenségig eltunyult nyugat-európai értelmiség szellemi béklyójából.

Az európai államférfiak portréit is tartalmazó kötet kapcsán a szerző arról beszélt: az Európai Unió egyik fontos problémája és Angela Merkel sikertelenségének legfőbb eleme, hogy nem lehet pusztán gazdasági adatokkal a siker felé vezető útra indítani az embereket. Hangoztatta: létfontosságú az európai kultúra és hagyományok védelme.

Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy visszavegyük a kezdeményezést és átvegyük az irányítást - jelentette ki, megjegyezve, hogy mindenkinek észbe kell kapnia és védenie az európai értékeket.

A kötet Kertész Imrével foglalkozó írásai kapcsán Schmidt Mária arról beszélt: a Nobel-díjas szerző „a legnagyobb magyar kortárs író”, akinek nagyságával csak a felé megnyilvánuló irigység, rosszindulat és meg nem értés állítható arányba.