Büszke magára a közmédia

Nemzetközi összehasonlításokban kiemelkedő nézettséget ér el az M1 hírcsatorna, ami büszkeségre ad okot – mondta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén.

Dobos Menyhért az M1 tavalyi indulása óta eltelt időszak tapasztalatairól beszámolva kiemelte: a közszolgálati televíziónak a nemzeti értékeket kell közvetítenie és a nemzeti kultúrát kell szolgálnia, és ezt igyekeznek komolyan venni. A közmédiának komoly küldetése van, amely elsősorban a médiatörvényben van megfogalmazva – fűzte hozzá.

Felidézte: tavaly a közmédia négy zrt.-jének összevonásával hozták létre a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t, mert spórolni lehet és az erőforrásokat is jobban kihasználhatják így. A médiaszolgáltató célja a televíziós, rádiós és online platform, valamint a hírügynökség közös működtetése, így nagyobb a lehetőség az együttműködésre – magyarázta.

Dobos Menyhért az MTI-t illetően elmondta: a hírügynökség munkatársai 17 országban 20 állomáshelyen dolgoznak. Megtartották a 135 éves brandet és ingyenessé tették a hírszolgáltatást. Az MTI honlapján 70 ezren regisztráltak, a hírügynökség tavaly 186 ezer hírt állított elő és 123 ezer sajtófotót bocsátott a partnerei rendelkezésére – sorolta. Úgy vélte, a legnagyobb sikert az online platformon érték el, nagy mértékben nőtt a látogatók száma, ami azért jelentős, mert a fiatalokat itt érhetik el leginkább. A rádió is sikeres, a Kossuth Rádió piacvezető a kategóriájában – fűzte hozzá. Az M1-gyel kapcsolatban megjegyezte: a hírek mellett 18 magazinműsor is látható a csatornán, gazdag műsorkínálata van.

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a közmédia 2010 óta működő új rendszere sikeresnek bizonyult. Az M1 indulásakor nyugat-európai példák alapján a kritikusok azt mondták, hogy 1 százalék fölé nem lehet vinni a hírcsatorna nézettségét, de kiemelkedő "hírnapokon" 5-6 százalék fölé is megy a nézettség, és átlagosan 3 százalék körül alakul, így nem vallottak kudarcot – vélekedett.

A legnagyobb eredménynek a gyerekcsatorna megszületését nevezte, mint mondta, egy évvel az elindítása után nemzetközi díjakat kaptak. Ugyancsak jelentős siker, hogy ma már az egész világon élő magyarokhoz eljutnak a tartalmak – tette hozzá.

Balogh László arról is beszélt, hogy a Virtuózok és a Fölszállott a páva produkciók bizonyítják, hogy a közmédia bevállal nagy programokat akkor is, amikor olyan közegben kell bizonyítania, ahol nem a magas kultúra felé tapasztalható nyitás. Azt is elmondta, hogy az MTI híreinek ingyenessé tétele stratégiai döntés volt, bevált struktúra alakult ki, így bővíteni szeretnék az ezzel kapcsolatos lehetőségeket.

A kormánypártiaknak tetszik a közmédia

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvényalkotók célja az volt, hogy a közmédia mindenkinek elérhető, színvonalas tartalmakat kínáljon. A közmédia erőteljesen és gyorsan el is indult ezen az úton, a hírcsatorna pedig beváltotta a hozzá fűzött reményeket – mondta. A kormánypárti képviselő arról is kérdezett, hogy mikor indul az új ismeretterjesztő csatorna. Dobos Menyhért közölte: a tervek szerint szeptember 19-én indul a csatorna, amelyen napközben oktató, ismeretterjesztő, este pedig kulturális műsorokat sugároznak majd.

Halász János (Fidesz) kijelentette: a közmédia átalakítása sikeres volt tartalmilag és gazdasági értelemben is.

Hoffmann Rózsa (KDNP) üdvözölte, hogy nemzetiségi műsorok is jelen vannak közmédiában, és arról érdeklődött, milyen kapcsolat van a határon túli magyar médiával. Balogh László közölte: a Kárpát-medencében működik tudósítói hálózat. A közmédiának feladata a nemzetiségi és egyházi, felekezeti műsorok készítése – fűzte hozzá. 

Az ellenzékieknek nem tetszik a közmédia

Dúró Dóra (Jobbik), a bizottság elnöke a közmédia kiegyensúlyozottságáról azt mondta: januárban a Déli krónikában 91 százalékban kormánypárti megszólalók voltak, ami nem vall kiegyensúlyozott tájékoztatásra.

Dobos Menyhért válaszul közölte: a kiegyensúlyozottság ügyében komoly ellenőrzési lehetőséget ad a törvény, és a médiahatóság nem marasztalta el emiatt a közmédiát az elmúlt egy évben. Mindemellett a teljes műsorfolyamot tekintve kell vizsgálni a kiegyensúlyozottságot – jegyezte meg.

Szabó Szabolcs (független) azt mondta: a közmédiára jobban illene az állami média elnevezés. Az új struktúrára politikai okok miatt volt szükség, az MTI híreinek ingyenessé tétele pedig ellehetetlenítette a magán hírszolgáltatókat, ez a lépés a hírek egyfajta államosítását hozta – vélte. Balogh László erre reagálva azt mondta: korábban a közpénzből fenntartott MTI által előállított híreket javarészt a közpénzből fenntartott közmédia csatornái és a szintén közpénzből működő minisztériumok vásárolták meg, és csak elenyésző részben piaci szereplők. Emellett az MTI-nek kárt okozó hírlopást nem lehetett követni. Összességében helyes, anyagilag megalapozott döntés volt az MTI-hírek ingyenessé tétele – magyarázta.

Szabó Szabolcs feltette a kérdést, hogy lehetséges-e az M2 gyerekcsatorna reklámmentessé tétele. Balogh László úgy válaszolt, hogy a közmédiának szüksége van forrásra. A képviselő vitatta a közmédia nézettségi adatait, amire a kuratóriumi elnök úgy reagált, a közpénzből fenntartott közmédia nézettségi adatait nem lehet és nem is szabad összehasonlítani a kereskedelmi csatornákéval.