Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A bankoknak saját maguknak kellene a közepes és kisvállalatok számára hitelezni, ezért a növekedési hitelprogram helyébe a piaci hitelezési program lép Gabler Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója pénteki nyilatkozata szerint.
A növekedési hitelprogramot felváltja a piaci hitelezési program, hogy a bankok maguk kezdjék el hitelezni a kis és közepes vállalkozásokat (kkv-kat) és a gazdaság egészét; a Magyar Nemzeti Bank ebben is segítséget nyújt, de már nem ad hozzá közvetlen forrást – mondta az MNB igazgatója pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli hírfolyamában.
Gabler Gergely felidézte, hogy a 2010 után folyósított hiteleknél alacsony a „bedőlési” ráta, ami bankfelügyeleti oldalról kedvező, a gazdaság élénkítése szempontjából azonban azt is jelzi, hogy az utóbbi években a hitelezési ütem jóval az elvárt alatt volt.
Hozzátette: a bankok akkor látják el gazdasági szerepüket, ha most már merészebben kezdenek hitelezni. Az MNB ezt a szerepet szánja a piaci hitelezési programnak. Ennek keretében a jegybank közvetlenül ad juttatásokat, illetve kedvezményeket a bankoknak, ha teljesítik a piaci hitelezési program keretében tett vállalásaikat. Ezeket a bankok már megtették ez év első negyedében, nyilatkoztak arról, hogy mekkora új összeggel.
Ennek a programnak van egy második eleme is, amelynek keretében az MNB enged részben vagy egészben a bankok számára előírt tőkekövetelményből, a tényleges kkv-hitelek függvényében. Ezzel ösztönzi a jegybank a kis- és középvállalati új hitelek kihelyezését – közölte az MNB igazgatója.