Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Átdolgozzák a jegybanktörvény módosítását, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos adatok eltitkolását. Ugyanakkor az új verzióban is benne marad, hogy a jegybank többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló cégek az üzleti titokra hivatkozva megtagadhatják bizonyos közérdekű adatok kiadását – írja a Világgazdaság.
A jegybanktörvény módosításának újabb verziójában is benne marad, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló cégek megtagadhatják bizonyos közérdekű adatok kiadását, ha az üzleti titoknak minősül – értesült a Világgazdaság.
A lap szerint a kormány nemsokára benyújtja az újabb módosítót, miután az előzőt az Alkotmánybíróság megsemmisítette az MNB-alapítványok gazdálkodására vonatkozó információk eltitkolása miatt. Az AB-döntés ugyanakkor csak az alapítványokra vonatkozik, így a jegybanki cégek továbbra is kivételt jelentenének a közérdekű adatok nyilvánossága alól – írja a hvg.hu a VG cikke alapján. Ez azt jelenti, hogy ha az MNB, illetve az MNB-s ég megítélése szerint pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene az adat kiadása, akkor azt megtagadhatják.
Az indokolás szerint a jegybank cégei is versenyeznek a piacon, így hátrányba kerülhetnek, ha kiderülnek az üzleti titkaik. Ugyanakkor a cikk felhívja a figyelmet: az MNB legtöbb cége monopolhelyzetben van valójában a piacon, a Magyar Reorganizációs Követeléskezelő Zrt. kivételével.