A KSH legújabb jelentése szerint a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete 248 800 forint volt, az átlagos nettó kereset becsült összege pedig 172 600 forint. Nagy szektorális különbségek vannak azonban: az információs és kommunikációs ágazatban majdnem 500 ezer, míg a humán-egészségügyi és szociális szférában csupán 150 ezer forint bruttó keresethez jutunk.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 248 800 forint volt februárban – olvasható a KSH honlapján. A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (489 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 136 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 300, illetve 10 000 forint. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 165 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 172 600 forintra becsülhető.
A keresetek csak hajszálnyival magasabbak, mint tavaly ilyenkor
Februárban a bruttó átlagkereset 5,9, a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében a nettó 7,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó keresetek 6,6, a nettó 8,2 százalékkal nőttek.
Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalék volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalék volt a bruttó és 8,0 százalék a nettó keresetek emelkedése. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.
A 0,3 százalékos februári inflációval számolva a reálkeresetek 7,2, a közfoglalkoztatottak nélkül 7,9 százalékkal emelkedtek. A versenyszférában 5,2 százalékkal nőttek a bruttó, és 6,8 százalékkal a nettó bérek, a költségvetési szektorban pedig 10,0 és 11,1 százalékos volt a növekedés a közfoglalkoztatottak nélkül.
A Biden-kabinet politikai bosszúból vezette be a vízumkötelezettséget is a magyar állampolgárokkal szemben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kiss Rajmund, korábbi diplomata.
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
A tények makacs dolgok.
A miniszterelnök emlékeztetett, már egy éve annak, hogy Mario Draghi megkongatta a vészharangot az Unió versenyképessége kapcsán, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
Négy éve nem látott szintre csökkent a maginfláció szintje, ami idővel az inflációs mutatón is látszódni fog. Az államháztartás hiánya is elmarad a baloldali szakemberek által jósoltaktól, ez derült ki az MBH Bank elemzőinek a magyar gazdaságra vonatkozó friss előrejelzéséből. A forintban rejlő erő nagyot segít a helyzeten.
Lám, ez a Tisza szeretetországa. Amiből csak éppen a szeretet hiányzik. Horváth K. József írása.
Több százan gyűltek össze, hogy gyertyát gyújtsanak a napokban meggyilkolt amerikai konzervatív aktivista emlékére.
